Galambgombafajok listája

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Galambgombák
Hánytató galambgomba (Russula emetica)
Hánytató galambgomba (Russula emetica)
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Lotsy (1907)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Pers., 1797
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Galambgombák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Galambgombák témájú médiaállományokat és Galambgombák témájú kategóriát.

Russula aeruginea
Russula albonigra
Russula amethystina
Russula aurea
Russula atropurpurea
Russula atrorubens
Russula azurea
Russula betularum
Russula brunneoviolacea
Russula caerulea
Russula claroflava
Russula cyanoxantha
Russula decolorans
Russula delica
Russula densifolia
Russula emetica
Russula fellea
Russula firmula
Russula foetens
Russula fragilis
Russula fuscorubroides
Russula grisea
Russula heterophylla
Russula hintegra
Russula lutea
Russula mustelina
Russula nigricans
Russula nitida
Russula ochroleuca
Russula paludosa
Russula parazurea
Russula puellaris
Russula raoultii
Russula rhodopoda
Russula rhodopus
Russula romellii
Russula sanguinea
Russula sphagnophila
Russula subfoetens
Russula turci
Russula vesca
Russula vinosa
Russula virescens
Russula violeipes

A galambgombák (Russula) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó nemzetség.

Rendszerezés

A nemzetségbe az alábbi 1243 faj tartozik (meglehet, hogy a lista hiányos):[8][9]

Megjegyzések

  1. ↑ Persoon is often given first authorship, but his Agaricus fragilis was already used by August Batsch in his 1789 Elenchus Fungorum.

Jegyzetek

  1. ↑ Lohwag H. (1924). „Entwicklungsgeschichte und systematische Stellung von Secotium agaricoides (Czern.) Holl” (german nyelven). Österreichische Botanische Zeitschrift 73 (7–9), 161–74. o. DOI:10.1007/bf01634995.  
  2. ↑ a b c Earle FS. (1909). „The genera of North American gill fungi”. Bulletin of the New York Botanical Garden 5, 373–451 (see p9. 409–10). o.  
  3. ↑ Massee GE. (1898). „Fungi exotici, I”. Bulletin of Miscellaneous Informations of the Royal Botanical Gardens Kew 1898 (138), 113–136. o. DOI:10.2307/4115483.   „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható
  4. ↑ (2007) „Australasian species of Macowanites are sequestrate species of Russula (Russulaceae, Basidiomycota)”. Australian Systematic Botany 20 (4), 355–381. o. DOI:10.1071/SB07007.  
  5. ↑ Mattirolo O. (1900). „Gli ipogei di Sardegna e di Sicilia” (italian nyelven). Malpighia 14, 39–110 (see p. 78). o.  
  6. ↑ Hennings P. (1901). „Beiträge zur Flora von Afrika. XXI. Fungi. camerunenses novi. III” (german nyelven). Botanische Jahrbücher für Systematik Pflanzengeschichte und Pflanzengeographie 30, 39–57. o.  
  7. ↑ Schröter J.. Kryptogamen-Flora von Schlesien. Lehre, Germany: Cramer, 549. o. (1889) 
  8. ↑ Dictionary of the Fungi., 10th, Wallingford: CABI, 608. o. (2008). ISBN 978-0-85199-826-8 
  9. ↑ a b http://eol.org/pages/18471883/overview
  10. ↑ Ceská Mykol. 1989;43(4):195 MycoBank: 126280
  11. ↑ Doc. Mycol. 1997;26(104):32 MycoBank: 442321
  12. ↑ http://eol.org/pages/6732971/overview
  13. ↑ Epicr. Syst. Mycol. 1838:360 MycoBank: 168833, non Secr. Mycogr. Suisse 1833:495 (nom. inval.)
  14. ↑ Epicr. Syst. Mycol. 1838:350 MycoBank: 168636
  15. ↑ Rogers Mushrooms – Russula adusta Mushroom. [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 15.)
  16. ↑ Monogr. Hymenomyc. Sueciae 1863;2:198 MycoBank: 169136
  17. ↑ Mycologia 1938;30(4):362 MycoBank: 256135
  18. ↑ New York St. Mus. Bull. 1887;1(2):10 MycoBank: 163606
  19. ↑ Bull. Torrey Bot. Club 1898;25:370 MycoBank: 163047
  20. ↑ Hymenomyc. Eur. 1874:440 MycoBank: 163742
  21. ↑ Compt. Rend. Assoc. Franc. Avancem. Sci. 1898;26(2):450MycoBank: 174401
  22. ↑ Russ. Eur. Afr. N. 1967:253, orig. in Bull. mens. Soc. linn. Lyon 1962;31(1):175 (nom. inval.) MycoBank: 338671
  23. ↑ Russ. Eur. Afr. N. 1967:359, orig. in Bull. mens. Soc. linn. Lyon 1952;21:111 (nom. inval.) MycoBank: 305349
  24. ↑ Russ. Eur. Afr. N. 1967:209, orig. in Bull. mens. Soc. linn. Lyon 1962;31(1):173 (nom. inval.) MycoBank: 338673
  25. ↑ Bull. Soc. Mycol. France 1932;48:303 MycoBank: 257139
  26. ↑ Bot. Centralbl. 1893;54:99 MycoBank: 356485 non Peck New York St. Mus. Ann. Rept. 1888;41:75 MycoBank: 174580
  27. ↑ Observ. mycol. 1796;1:101 MycoBank: 156423
  28. ↑ New York St. Mus. Bull. 1913;167:31 MycoBank: 156399
  29. ↑ Trans. Brit. Mycol. Soc. 1960; 43(2):456 MycoBank: 338678
  30. ↑ New York St. Mus. Ann. Rept. 43:66 MycoBank: 166953
  31. ↑ Epicr. syst. mycol. 1838:353 MycoBank: 193054
  32. ↑ Mycologia 1964;56(2):212 MycoBank: 338682
  33. ↑ Mycologia 1972;64(5):1036 MycoBank: 322908
  34. ↑ Naturalist (Hull) 1950;34:101 MycoBank: 305359
  35. ↑ Fungi Trident. 1900;2(14):89 MycoBank: 193143
  36. ↑ Midl. Natural. (London) 1888;11:265 MycoBank: 363103
  37. ↑ in Peck New York St. Mus. Ann. Rept. 1879;32:32 MycoBank: 181887
  38. ↑ New York St. Mus. Ann. Rept. 1887;39:41 MycoBank: 190063
  39. ↑ Monogr. Hymenomyc. Sueciae1863;2:194 MycoBank: 190250
  40. ↑ Epicr. Syst. Mycol. 1838:361 MycoBank: 217638
  41. ↑ Epicr. Syst. Mycol. 1838:350 MycoBank: 184527
  42. ↑ Les Hyménomycètes 1874;231–232. MycoBank: 184435
  43. ↑ Observ. mycol. 1796;1:100 MycoBank: 191650
  44. ↑ Trans. & Proc. Roy. Soc. S. Australia 1919;43:279 MycoBank: 264207
  45. ↑ Russ. Eur. Afr. N. 1967:681, orig. in Bull. mens. Soc. linn. Lyon 1962;31(6):176 MycoBank: 304356
  46. ↑ in Peck New York St. Mus. Ann. Rept. 1879;32:32 MycoBank: 187446
  47. ↑ a b Stirp. Agri Fems. 1825:57 MycoBank: 180119
  48. ↑ Trans. & Proc. Roy. Soc. S. Australia 1919;43:274 MycoBank: 265114
  49. ↑ Observ. mycol. 1796;1:102 MycoBank: 187177
  50. ↑ Russ. Eur. Afr. N. 1967:350 MycoBank: 338695
  51. ↑ Z. Pilzk. 1931;10(4):105 MycoBank: 252423
  52. ↑ Britzelmayr M. (1893). „Materialien zur Beschreibung der Hymenomyceten 2” (german nyelven). Botanisches Centralblatt 54 (3), 65–71. o.  
  53. ↑ Epicr. syst. mycol. 1838;361 MycoBank: 193670
  54. ↑ Epicr. syst. mycol. 1838;352 MycoBank: 193557
  55. ↑ Bull. mens. Soc. linn. Lyon 1954;23:175 MycoBank: 305378
  56. ↑ Boll. Ass. micol. ecol. Romana 1995;11(33):10 MycoBank: 414116
  57. ↑ Epicr. syst. mycol. 1838;360 MycoBank: 182048
  58. ↑ Bull. mens. Soc. linn. Lyon 1952;21:110 MycoBank: 305380
  59. ↑ (2012) „Russula jilinensis sp. nov. (Russulaceae) from northeast China”. Mycotaxon 120, 49–58. o. DOI:10.5248/120.49.   MycoBank: 563682
  60. ↑ Bull. Soc. Mycol. France 1934;50:231 MycoBank: 305383
  61. ↑ Larg. Fung. S. Austr. 1997;69 MycoBank: 443267
  62. ↑ Nat. Arr. Brit. Pl. 1:618 1821;618 MycoBank: 209105
  63. ↑ Arch. Prir. Výzk. Cech. 1927;17(4):83 MycoBank: 270929
  64. ↑ In Murrill Mycologia 1911;3(1):26 MycoBank: 214260
  65. ↑ Mycologia 1913;5(6):310-1 MycoBank: 204485
  66. ↑ Epicr. syst. mycol. 1838:351 MycoBank: 204620
  67. ↑ Epicr. syst. mycol. 1838:350 MycoBank: 211757
  68. ↑ České Houby 1920;1:138 MycoBank: 272416
  69. ↑ Observ. mycol. 1796;1:102 MycoBank: 211825
  70. ↑ Hymenomyc. Südbayern 1891;10:11 MycoBank: 206457
  71. ↑ Z. Pilzk. 1931;10(4):105 MycoBank: 356926
  72. ↑ New York St. Mus. Bull. 1906;116:43 MycoBank: 213893
  73. ↑ Trans. & Proc. Roy. Soc. S. Australia 1933;57:193 MycoBank: 274023
  74. ↑ Dan. bot. Ark. 1926;4(12):27 MycoBank: 275416
  75. ↑ Bull. Trimest. Soc. Mycol. Fr. 1907;23(4):177 MycoBank: 204105
  76. ↑ Epicr. syst. mycol. 1838:362 MycoBank: 204182
  77. ↑ Spore Ornament. Russ. 1930:103 MycoBank: 444278
  78. ↑ Trans. & Proc. Roy. Soc. S. Australia 1927;51:301 MycoBank: 275767
  79. ↑ Bull. Torrey bot. Club 1902;29:70 MycoBank: 204078
  80. ↑ in Quélet, Mém. Soc. Émul. Montbéliard sér. II 1872;5:185 MycoBank: 208213

Források

  • Dugan FM. (2011). „Conspectus of World Ethnomycology”, St. Paul, Minnesota, Kiadó: American Phytopathological Society.  
  • Arora, D. (1986). Mushrooms demystified: A comprehensive guide to the fleshy fungi, Berkeley: Ten Speed Press. pp. 83–103.
  • Kibby, G. & Fatto, R. (1990). Keys to the species of Russula in northeastern North America, Somerville, NJ: Kibby-Fatto Enterprises. 70 pp.
  • Weber, N. S. & Smith, A. H. (1985). A field guide to southern mushrooms, Ann Arbor: U Michigan P. 280 pp.
  • Moser, M. (1978) Basidiomycetes II: Röhrlinge und Blätterpilze, Gustav Fischer Verlag Stuttgart. English edition: Keys to Agarics and Boleti... published by Roger Phillips, London
  • magyar nevek:
    • Albert L. – Babos L. – Bohus G. – Rimóczi I. – Siller I. – Vasas G. – Vetter J. (1990): Gombahatározó. Országos Erdészeti Egyesület Mikológiai Társasága, Bp., 474 p.
    • Rimóczi Imre: Gombák I: Rétek, legelők és pázsitok gombái. Budapest: Kossuth. 2004. = ÉlőVilág Könyvtár, ISBN 963-09-4603-3  
    • Priszter Szaniszló (1986): Növényneveink. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Bp., 192 p.
    • Rimóczi Imre (1995): Gombaválogató 3. Tudomány Kiadó
    • Rimóczi Imre (2004): Gombaválogató 5. Szaktudás Kiadóház Zrt.
    • Rimóczi Imre (2005): Gombaválogató 7. Szaktudás Kiadóház Zrt.
  • Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982
  • Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Russula species című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Galambgombafajok_listája&oldid=216701”