A Bakony-hegység n a g y g o m b á i

Bevezetés nagyság h a t á r á t centiméterekben •—- én pedig

milliméterekben állapítottam m e g (kéziratom­
Mostani összefoglalásomban csak a földfelet­ ban).
ti nagygombák szerepelnek: a földalattiakat m á r A B a k o n y b a n ezideig k i m u t a t o t t nagygombák
közreadtam „A B a k o n y szarvasgombái" címmel. leírását nem n y ú j t h a t o m itt, m e r t n e m a gombák
Megjelent a Veszprém Megyei Múzeumok Közle­ leírása a célkitűzésünk. Csak itt-ott teszek kivé­
ményei 4. kötetének 357—368. oldalain (1965). telt. A szagos pereszke (Tricholoma irinum)
Nagygombákról- szól t e h á t ismertetésem. konyhai értékét szakkönyveink n e m hangsúlyoz­
Szemben az ún. „mikroszkopikus" gombákkal. zák méltóan. Közlöm tehát a leírását. Egyéb gom­
Azaz azokkal, amelyeknek a meghatározásához b á k n á l itt-ott m á s megjegyzést is teszek.
mikroszkóp szükséges. Meg kell azonban jegyez­ A gombák neveiről kell itt még megemlékez­
n e m itt azt, hogy e k é t főcsoport között éles h a ­ nem. A latin (tudományos) neveket a szakembe­
t á r v o n a l nincsen. rek időnként megváltoztatják. Van úgy, hogy
Számos olyan „ n a g y g o m b a " van, amelyek egyes népes genuszt több genuszra osztanak, de
külsőleg egymáshoz annyira hasonlítanak, hogy úgy is, hogy egyes g o m b á k a t m á s genuszba h e ­
fajukat főleg csak a mikroszkópi jegyek dönthe­ lyeznek át. A külföldi megállapodáshoz m i is
tik el (Choiromyces venosus k o n t r a Mattirolo- kénytelenek v a g y u n k alkalmazkodni, h a b á r azok­
myces tertezioides, stb.). kal n e m v a g y u n k minden tekintetben egy véle­
ményen.
A nagyságot illetőleg pedig a r r a utalhatok,
hogy számos gombagenusz : Mollisia, Orbilia, He- Nem pedig azért, m e r t a névváltoztatások u n ­
lotium, stb. fajai a 0,3 mm-től a 15 m m nagysá­ talan beleütköznek a „nomina conservanda" na­
gok között állanak. A kimondottan „nagygomba" gyon megszívlelendő elvébe. Az 1965-ben közre­
Mycena genuszban akad 1—2 m m - e s faj is. Hogy adott újabb elnevezések m á r azóta is lényeges
a csak 1—2 m m á t m é r e t ű gombácskáknak faját változtatásokon estek át.
ki tudja mikroszkóp nélkül meghatározni, az m á r A legújabban elfogadott neveket, s azok a u k ­
az egyénenként változó éleslátáson múlik, mégha torjait lektorom: Babos Lórántné, a TTM Nö­
a kézi nagyítót is igénybe vesszük. vénytár muzeológusa t ü n t e t t e fel dolgozatomban :
A kimondottan mikroszkopikus gombák k ö ­ köszönet illeti !
zött a k a d n a k olyan tömörülések, amelyek mik­ A m a g y a r nevekben m á r kezdettől fogva m e g ­
roszkóp nélkül is meghatározhatók. Ilyen a k u ­ volt bizonyos megállapodottság. Mind t u d o m á ­
korica üszög: Ustüago zea (BECKM.) UNG.; nyos, mind népszerűsítő szakíróink az előzetesen
egyes nagyobb nyálkagombák, m i n t a Lycogala megállapított m a g y a r neveket használják. De
epidendrum (L.) FR. stb. Ezeket bízvást felsorol­ amiatt, hogy egyes genuszokat több genuszra
h a t n á m dolgozatomban, m e r t a B a k o n y b a n is osztották fel, vagy egyes fajokat m á s genuszba
előfordulnak. tettek át, a m a g y a r nevek sem m a r a d h a t n a k meg
LINDAU—ULBRICH n y o m á n „hivatalosan" eredeti formájukban. Pl. ha valamely Marasmius
Mycena lett, akkor a m a g y a r nevét, legalábbis a
mikroszkopikus gombák a kucsma- és a csésze-
genusz (nemzetség) nevét, m e g kellett változtatni.
gomba rokonságú gombák (Morchellák, Disco-
myceták, stb.). Ezt az elvet azonban a szakírók További zavar mutatkozik azokban az ese­
zöme nem fogadja el, illetve nem tartja be. így tekben, amikor egy gomba olyan genuszba lett
áttéve, amelynek eddig nem volt m a g y a r neve.
n á l u n k a BÁNHEGYI—BOHUS—KALMÁR—
Pl. a csoportos pereszke (Tricholoma connatum)
UBRIZSY: „Magyarország nagygombái" c , 1953- most m á r Lyophyllum connatum. Genuszának t e ­
ban megjelent könyv sem. Szerintük a fentebb h á t m a g y a r neve nincs. Ezt megállapítani a Mi­
írt gombák „nagygombák". Ez fedi az én állás­ kológiái Szakosztály „Névmegállapító Bizottsága"
p o n t o m a t is, azzal a különbséggel, hogy ők a lesz illetékes.

10*
147
 Míg ez meg nem történik, addig én a k é r d é ­ 3. Dr. IGMÁNDI ZOLTÁN 1951—1965 között
ses gombát az eredeti nemzetség nevével jelölöm több ízben k u t a t o t t a Bakonyban farontó gombák
meg. A fenti esetben t e h á t gombánk : Lyophyl- után. Adatainak I. részét „Magyarország tapló­
lum connatum : csoportos pereszke. Itt t e h á t a p e - gombái" c. alatt, az Erdészeti és Faipari Egye­
reszke olyszerű gyűjtő név marad, m i n t pl. a t e m Tudományos Közleményei-ben adta ki
szarvasgomba, melynek keretében számos genusz (1965). További közleménye: „A fehér csertapló
foglal helyet. (Leptoporus irpex Schulz.) előfordulása és ká­
A felsorolásban a Lyophyllum új genusznév rosítása hazánkban", a soproni Erdőmérnöki F ő ­
alatt zárójelben megjelölöm a régi genusznevet iskola Közleményei, 1957-ben jelent meg.
is (Tricholoma). így cselekszem a többiekkel is, Adataik és az újabb kutatások adatai szerint
Pl. mind „Tinoru" ha Boletus, Suillus stb. is az a B a k o n y b ó l e z i d e i g (1968 decemberig)
újabb latin génusz neve. 420 n a g y g o m b a f a j t tartunk nyil­
Felsorolásomban a latin génusznevek az ABC v á n . Ebben a számban benne van a Bakonyból
sorrendjében római számok alatt v a n n a k felso­ k i m u t a t o t t földalatti gombák száma is (31).
rolva, az egyes fajok ugyanígy, arab számokkal. A száraz éghajlat miatt — más tájakhoz vi­
Felemlítem az első gyűjtő nevét. Ahol ez nincs szonyítva — a Bakony gombaflórája szegényes­
megadva, a kérdéses gombát én gyűjtöttem elő­ nek mondható. Alig vannak itt Cortinarius-ok,
ször. Discomyceta-k, s más, nedvesebb, h a b á r h ű v ö ­
A rövidítetten írt k u t a t ó k (adatközlők) teljes sebb klímát igénylő gombák. De figyelembe kell
neve : v e n n ü n k azt is, hogy az élenjáró mikológusok —
Babos L ó r á n t n é Lisiewska Mária HAZSLINSZKY, KALCHBRENNER, HOLLÓS,
Dr. Bánhegyi József Dr. Marko László MOESZ csak elvétve fordultak meg a Bakony­
Dr. Bohus Gábor és neje ban, legtöbbet lakóhelyük közelében (megyéjé­
Bohus Róbert Dr. Moesz Gusztáv ben) kutattak. Ezért Sáros-, Szepés és Pest m e ­
G a m m e l Alajos Nagy Jenő gye gombaflórája van a legjobban feltárva. Hol­
Gáyer Gyula Dr. N á n a y Ernő lós révén Kecskemét és Szekszárd környéke,
Dr. Haracsi Lajos Pallós Ödön Breuer és más soproni kutatók (Igmándy, H a r a ­
Dr. I g m á n d y Zoltán Polgár Sándor csi) révén pedig Sopron környéke.
Dr. K a l m á r Zoltán Stubnya Valér Csak újabban szentelnek több figyelmet a Ba-
Dr. Konecsni István Dr. Szepesfalvi János konynak a Növénytár kutatói: BABOSNÉ és BO­
Kosa Ernő Dr. Tóth Sándor HUS, a soproniak részéről IGMÁNDY es H A R A ­
Gammel Alajos, Gáyer Gyula, Palló Ödön, CSI, legújabban pedig a veszprémi mikológusok,
Polgár Sándor és Dr. Szepesfalvi János Dr. Mo­ M A R K Ó N É és mások.
esz Gusztáv adatközlői, illetve gyűjtőtársai vol­ De bizonyos idő kell ahhoz, hogy a lemaradást
tak. behozzuk.
Kosa Ernő és Stubnya Valér Dr. I d m á n d y Összehasonlításul közlöm itt a más tájegysé­
Zoltán gyűjtőtársai. geken elért eredményeket. KALCHBRENNER
E helyt mondok köszönetet mindazoknak, KÁROLY 1868-ban megjelent m u n k á j á b a n (A
akik adataikat velem közölték. szepesi gombák jegyzéke) 374 nagygombát sorol
Csak az újabb lelőhelyadataink teljesek. Ré­ fel. Vele szemben HAZSLINSZKY FRIGYES
gebben egyes szerzők csak általánosan jelölték 1892-ben megjelent könyvében (Magyarhon és
meg a termőhelyet: pl. Veszprém megye. A gyűj­ Társországainak Húsos gombái) az egész ország­
tés idejét esetleg csak római számmal jelezték: ból 1517 fajt sorol fel, ezekből 775 esik Sáros m e ­
VI. = június. gyére, tehát több mint kétszer annyit, mint
Bakonyi k u t a t á s a i k n a k eredményét közread­ Kalchbrenner a szomszédos Szepes megyéből. De
ták (idősorrendben) : Hazslinszky 25 évvel később adta ki félévszáza­
1. Dr. HOLLÓS LÁSZLÓ 1909-ben egy hóna­ dos m u n k á l k o d á s á n a k az eredményét. Ennyi idő
pot töltött a Bakonyban. Adatait „Magyarország alatt K a l c h b r e n n e r is megközelíthette volna
földalatti gombái" с m u n k á j á b a n közölte (1911). Hazslinszky eredményét.
2. Dr. MOESZ G U S Z T Á V : „Gombák a Bala­ „Budapest és környékének gombái" c , 1942-
ton mellékén és a Bakonyban" c. dolgozatában ben megjelent m u n k á j á b a n dr. MOESZ GUSZ­
közli adatit, összesen 130 nagygombáét (1930). TÁV 776 nagygombát sorol fel. A terület h a t á r a i :

148
Naszál (Vác)—Gödöllő—Törökbálint—Pilis hegy­ pest környékéről k i m u t a t o t t gombák számát
ség, tehát területileg kb. fele Sáros megyének, (776).
úgyszintén a B a k o n y n a k is. Lehetőleg állandóan nyirkos helyeken k u t a s ­
További m a g y a r á z a t nélkül csak látszat az, sunk tovább, így első soron a Balaton északi
hogy Budapest környékének gyűjtői — több mint partján, hol a talajon kisebb HeZueZZa-kat, Huma-
100-an — éppen annyit gyűjtöttek volna, mint ria-kat, LacZmea-kat, stb. gyűjthetünk, utóbbia­
Hazslinszky. H a n e m a valóságban jóval kevesebb k a t nyirkos helyen (öreg kabinok deszkáin) vagy
gombát találtak, és pedig amiatt, m e r t Hazslinsz­ m á s u t t korhadó fadarabokon. A meleg forrásos
ky csak bazidiumos g o m b á k a t sorol fel fentjel­ helyeken (Hévíz!), az állandó vizű p a t a k o k és
zett m u n k á j á b a n a pöfetegfélék nélkül. Nem t e r ­ erdei pocsolyák (dagonyák) szélein ugyancsak
eredménnyel gyűjthetünk különféle kisebb-na­
jeszkedik ki a tömlős g o m b á k r a sem. Ha ezeket
gyobb csészegombákat.
is tárgyalta volna, a sárosmegyei nagygombák
száma megközelítette volna, vagy felül is m ú l t a Mielőtt lakásunktól távolabb eső helyre m e n ­
nénk k u t a t n i , ottani megbizottunk értesítését
volna az 1000-et. A nagy számbeli eltolódásnak
kérjük be arról, hogy v a n - e ott bő g o m b a t e r m é s ?
—- Sáros megye j a v á r a — az az oka, hogy a m e ­
így tájékoztattam én is időnként a Növénytár
gye a Kárpát-koszorúba esik, s így erdőségei p á -
gyűjtőit a H á r s k ú t körüli erdők gombabőségéről
radúsabbak, nyirkosabbak, m i n t a szárazabb ég­
vagy hiányáról.
hajlatú Budapest környéki erdőké. Fokozottab­
1963-ban a h á r s k ú t i Réh-erdőben egyidejűleg
ban áll ez a B a k o n y r a is.
közel 100 féle gomba volt gyűjthető, s a pél­
A Bakonyból ezideig k i m u t a t o t t nagygombák dányszám is igen nagy volt. 1969-ig azóta sem
számát (420) a további kutatások oly m é r t é k b e n volt olyan gombabőség sem a Réh-erdőben,, sem
emelhetik, hogy megközelíthetjük majd a B u d a - a H á r s k ú t a t környező m á s erdőkben.

A Bakony-hegység nagygombáinak a felsorolása — Enumeratio

I. Agaricus L. ex FR. Csiperkegombák (Psalliota Fr.) gyűjtöttem. Bánhegyi — Bohus — Kalmár — übrizsy
könyvében „Koronggombácskák" néven szerepelnek
1. campestre (L.) FR. Csiperke. Gyakori. az Aleurodiscus-ok (129. o.) Mivel nálunk a Discina
2. semotus FR. — Apró csiperke. 1960. VIII. 4-én Fr. genusz is „Koronggomba" (49. o.), azért a kéz­
Farkasgyepűn gyűjtötték Babosné és Bohus. iratom nyomán Kagylógombának neveztem az Aleu-
3. silvaticus SCHFF. ex FR. — Erdei csiperke. rodiseus-okat.
Márkon, a Miklóspál-hegyen gyűjtötte Moesz.
4. silvicola (VITT.) SACC. — Erdőszéli csiperke. V. Amanita PERS. — Galócagombák
( = arvensis Schff. ex Fr.). Gyakori. 9. caesarea (SCOP, ex FR.) PERS. ex SCHW. —
Császárgomba. Balatonszepezd, Kővágóőrs és Révfü­
II. Agrocybe FAY. — Tőkegombák (Pholiota Fr.) löp erdeiben Moesz szerint némely éven bőven te­
5. praecox (PERS. ex FR.) FAY. — Tavaszi tőke- rem. 1963. IX. 30-án Hárskúton a herendi út mentén
gomba. 1964. VII. 8-án, majd 1967. VI. 5-én gyűjtöt­ sok termett.
tem Hárskúton a Sándor-árokban, illetve a Réh-er­ 10. citrina (SCHFF.) S. F. GRAY — Citromgalóca.
dőben. Gyakori.
11. muscaria (L. ex FR.) HOOKER — Légyölő
III. Aleuria FUCK. — Valódi csészegombák (Pezi- galóca. Gyakori a fenyvesekben, de savanyú talajú
za Dili.) Luzulás bükkösökben is előkerül. .Hárskúton a Réh-
erdőben 1963. IX. 15-én bükkfák alatt találtam.
6. aurantia (FR.) FUCK. — Narancsszínű csésze- 12. pantherina (DC. ex FR.) SECR. — Párducga­
gomba. 1967. VI. 27-én Hárskúton a Réh-erdő nyu­ lóca (1. ábra). Gyakori.
gati csücskében találtam ott, ahol a delelő marhák 13. phalloides (VAILL. ex FR.) SECR. — Gyil­
a sáros erdőtalajt simára tapodták. 1967. X. 13-án és kos galóca (2. ábra). Gyakori.
16-án ugyancsak a Réh-erdőben találtam, de lent a 14. pustulata (SCHFF.) SCHRÖT. Révfülöpön és
patak közelében. Sümegen 1930 előtt gyűjtötte Moesz.
15. rubescens (PRES, ex FR.) S. F. GRAY — Pi­
IV. Aleurodiscus RABH. — Kagylógombák ruló galóca. Gyakori.
7. acerinus (PERS.) H. et L. — Juhar kagylógom­ 16. spissa (FR.) KUMMER — Szürke galóca. En­
bája. 1967. VII. 24-én hárskúti erdőkből származó nek excelsa Fr. jelzésű változatát gyűjtöttük Hárs­
hasábfán találtam fáskamrában. kúton a Réh-erdőben 1963. IX. 26-án (Szemere), il­
8. polygonius (PERS.) H. et L. — Csúcsos kagy­ letve 1963. IX, 27-én Farkasgyepűn Babosné és Bo­
lógomba. 1967. X. 27-én Hárskúton a Réh-erdőben hus.

149
 1. Párducgalóca — Amanita pantherina, Városlőd (foto
Nagy Jenő)

X. Bolbitius FR. — K é r é s z g o m b á k
23. vitellinus (PERS.) FR. — S á r g a k é r é s z g o m b a .
1963. .Hárskút.

X L Boletus D I L L . — T i n ó r u g o m b á k
I t t szereplő u t ó d g e n u s z o k : G y r o p o r u s , L e c c i n u m ,
Suillus, Tylopilus és X e r o c o m u s .
A t i n ó r u k m a g y a r n e v é t k e z d ő k n e k írt g o m b á s ­
k ö n y v e m szerint a d o m meg, m e r t a későbbi k ö n y ­
v e k b e n a n e v e k k ö v e t k e z e t l e n e k ; részben e l l e n t m o n ­
dók a M a g y a r G o m b á s z a ti L a p o k b a n m á r közöltek­
kel.
24. aereus B U L L . ex FR. — Bronzos tinóru. R é v ­
fülöp, S z e p e z d : Moesz.
25. appendiculatus S C H F F . ex FR. — S á r g a ti­
nóru. T a l á l t a m , de a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel.
26. calopus FR. — F a r k a s t i n o r u . Révfülöp és Sze­
pezd között gyűjtötte Moesz, és p a c h y p u s F r . n é v e n
közölte. 1963. X. 15-én F a r k a s g y e p ű n g y ű j t ö t t é k B a -
bosné és B o h u s .
27. edulis B U L L . ex FR. — Közönséges tinóru
(5. ábra). G y a k o r i .
28. impolitus FR. — R a g y á s tinóru. 1963. IX. 15.
Hárskút.
29. luridus S C H F F . — Változékony t i n ó r u . Az
E d e r i c s - h e g y e n , Révfülöpön, Szepezden és S ü m e g e n
gyűjtötte Moesz. H á r s k ú t o n gyakori.
30. pinicola VITT. — F e n y ő t i n ó r u . 1963. IX. 27-
én F a r k a s g y e p ű n g y ű j t ö t t é k B a b o s n é és B o h u s .
17. vaginata (BULL, ex FR.) Q U E L . — S e l y e m ­ 31. regius. K R O M B H . — K i r á l y t i n ó r u . 1963. IX.
gomba. G y a k o r i . 18-án és 25-én M á r k o n (Menyeke-hegy), illetve H e ­
r e n d e n gyűjtöttem.
VI. Anellaria K A R S T . — T r á g y a g o m b á k (Panaeo- 32. satanas LENZ. — S á t á n g o m b a . 1967. VIII.
lus p. p.) 1-én a S á n d o r - á r o k (Hárskút) keleti p e r e m é n sokat
18. semiovata (SOW. ex FR.) P E A R S , et D E N N I S . találtam.
— G y ű r ű s t r á g y a g o m b a . S y n o n y m : s e p a r a t a (L. ex
Fr.) K a r s t . 1967. VI. 3. H á r s k ú t , S á n d o r - á r o k . L ó t r á - XII. Boudieria C O O K E — P o n t o z o t t csészegombák
gyán. 33. areolata C O O K E et P H I L L . — P o n t o z o t t sö­
tét csészegomba. 1943. VIII. K e s z t h e l y e n a B a l a t o n
VII. Armillariclla K A R S T . — T ö l c s é r g o m b á k (Clito- p a r t j á n gyűjtötte B á n h e g y i .
cybe p. p.)
19. mellea (VAHL in FL. DAN. ex FR.) K A R S T . X I I I . Calocera FR, — E n y v e s k o r á l l g o m b a
— Mézszínű g y ű r ű s tölcsérgomba. Gyakori. 34. tuberosa FR. — G u m ó s enyves k o r á l l g o m b a .
20. tabescens (SCOP. ex FR.) SING. — Csoportos 1963. VIII. 30. H á r s k ú t , H a j a g - h e g y .
tölcsérgomba. Keszthely, Szepezd, T a p o l c a : Moesz.
P i a c r a is vitték. XIV. Calocybe K Ü H N . — P e r e s z k e g o m b á k
VIII. A s t r a e u s M O R G . — C s i l l a g g o m b á k 35. gambosa (Fr.) DÓNK. S z i n o n i m : T. georgii
(Clus.) Quél. — S z e n t g y ö r g y pereszke. Gyakori.
21. hygrometricus (PERS.) M O R G . — R e p e d é s e s N a g y r a b e c s ü l t gomba, de r i t k á n n ő h e t n a g y r a , m e r t
csillaggomba. Fenyőfőn gyűjtötte Szepcsfalvi, m e g ­ a lakosság a jól i s m e r t t e r m ő h e l y e k e t („folyásokat'*)
h a t á r o z t a és s t e l l a t u s (Scop.) Fr. n é v e n i s m e r t e t t e kézzel átfésüli, m i k o r a kis g o m b á k m é g ki s e m ü t ­
Moesz, köztek a l o m b t a k a r ó b ó l , és a n n y i r a felkotorják,
m i n t h a borz t u r k á l t a v o l n a fel az erdőtalajt.
IX. Auricularia B U L L . — Valódi f ü l g o m b á k 36. ionides (BULL. ex FR.) DÓNK. — Ibolyás
22. auricula-judae SCHROET. — Júdás fül­ pereszke. 1964. X. hó első h e t é b e n a v e s z p r é m i T e ­
gomba. G y a k o r i . kerés völgyben gyűjtötte M a r k ó n é .

150
 XV. Caloporus P E R S . — Likacsos g o m b á k 51. corda S C H L Z . — P a r l a g i t ö l c s é r g o m b a . 1967.
(Polyporus p. p.) X. 16. H á r s k ú t : K o n e c s n i .
52. dealbata (SOW. ex FR.) K U M M E R — Mezei
37. pes-caprae (PERS.) P I L Á T — Barnahátú
tölcsérgomba. G y a k o r i .
z s e m l y e g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é
53. difformis S C H U M . — G y é r l e m e z ű tölcsérgom­
és B o n u s .
ba. U j a b b n e v e L e n c o p a x i l l u s g i g a n t e u s (Fr.) Sing.
1963. IX. 14. M á r k o n gyűjtötte J u h á s z .
X V I . Calvatia (FR.) M O R G . — Széteső pöfetegek
54. ericetorum (BULL.) Q U É L . — Csiga tölcsér­
38. maxima (SCHFF.) M O R G . — Óriás pöfeteg. gomba. 1964. X I . 14. V e s z p r é m , V i l m a - e r d ő , gyűjtöt­
1963. n y a r á n egy 8 kilós p é l d á n y t h o z t a k hozzám. t e : M a r k ó n é . 1966. VI. 18. H á r s k ú t , K ő r i s g y ő r - h e g y .
1967. V. 1-én H á r S k ú t o n a K ő r i s g y ő r - h e g y keleti v é ­ 55. gallinacea (SCOP. e x FR.) L G E . — Csípős
gében 5 d b j ó k o r a fej n a g y s á g ú tavalyi p é l d á n y t l á t ­ tölcsérgomba. 1963. IX. 26. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és
tam. Bohus.
56. geotropa FR. — Óriás t ö l c s é r g o m b a . 1967. X.
XVII. Calycella B O U D . — S i m a c s é s z e g o m b á k 9. V e s z p r é m i a j s z : M a r k ó n é .
( H u m a r i a Fr.) 57. gibba (PERS. ex FR.) K U M M E R . S z i n o n i m :
i n f u n d i b u l i f o r m i s (Schff. e x Fr.) K u m m e r — Sereges
39. Citrinum (HEDW. FR.) BOUD. — Csoportos
tölcsérgomba. G y a k o r i .
s i m a csészegomba. 1957. X. 23. Eplény.
58. inversa (SCOP, ex FR.) Q U É L . — R o z s d a s á r g a
XVIII. Camarophyllus K U M M E R — N y i r o k g o m b á k tölcsérgomba. B a l a t o n g y ö r ö k , G a r g a v ö l g y : Moesz,
s u b n o m e n flaccida.
40. pratensis (PERS. ex FR.) K A R S T . — R é t i 59. nebularis (BATSCH. ex FR.) K U M M E R —
nyirokgomba. Gyakori. S z ü r k e tölcsér g o m b a . G y a k o r i .
41. virgineus (WULF, ex FR.) K A R S T . — F e h é r
n y i r o k g o m b a . 1964. IX. 19. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
X I X . Cantharellus A D A M S — R ó k a g o m b á k
42. cibarius FR. — R ó k a g o m b a . G y a k o r i .
43. cinereus P E R S . e x FR. — S z ü r k e r ó k a g o m b a .
1963. I X . 25. H e r e n d . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a ­
bosné és B o h u s .
44. tubaeformis FR. — T ö l c s é r a l a k ú r ó k a g o m b a .
1963. IX. 26. H á r s k ú t . 1983. IX. 27. és X. 15. F a r k a s ­
g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .
X X . Chlorosplenium FR. — Zöld c s é s z e g o m b á k
45. versiforme (PERS.) K A R S T . — F ű z ö l d csé­
szegomba. 1958. X I . 2. B a k o n y b é l .
X X I . Chroogomphus (SING.) O. K. M I L L E R —
N y á l k á s g o m b á k (Gocmphidius Fr.)
46. rutilus (SCHFF. ex FR.) O. K. M I L L E R . Szi­
n o n i m : viscidus L. e x Fr. — Vöröses n y á l k á s g o m b a ,
Gyakori.
X X I I . Clavaria (FR.) — B u n k ó s g o m b á k
47. pistillaris FR. — M o z s á r ü t ő g o m b a . 1963. IX.
15. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
48. vermicularis FR. — Á r v a l á n y h a j g o m b a . 1967.
X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : K o n e c s n i .
X X I I I . Clitocybe K U M M E R — Tölcsér g o m b á k
I t t szereplő u t ó d g e n u s z o k : A r m i l l a r i e l l a , H y g r o -
phoropsls, Laccinia, O m p h a l o t u s és Pseudoclitocybe.
49. brumalis (FR. ex FR.) K U M M E R — Téli t ö l -
csérgoimba. 1964. X I . 8. K a b h e g y : M a r k ó n é .
50. cerussata (FR.) K U M M E R — N a g y fehér töl­
csérgomba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o ­
hus.

2. Gyilkos galóca — Amanita phalloides, Csehbánya (foto

Nagy Jenő) fe-'Ж-- liÄ'i-vAitÄ^ „««f&í

151
 3. Közönséges tinoru — Boletus edulis, Farkasgyepu (foto
Nagy Jenő)

X X V I . Conocybe FAY. — S z e m é t g o m b á k (Naucoria

Fr.)
68. tenera (SCHFF. ex FR.) K Ü H N . — K a r c s ú
s z e m é t g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p u és N é m e t ­
b á n y a között: B a b o s n é . 1964. V. 11. és 1967. VI. 16.
hárskúti kertemben.

X X V I I . Coprinus (PERS. ex FR.) S. F. G R A Y —

Tintagombák
69. atramentarius (BULL. ex FR.) FR. — R á n c o s
tintagomba. Gyakori.
70. cinereus (SCHFF. ex FR.) S. F. GRAY. Szi­
n o n i m : f i m e t a r i u s (L.) Fr. — T r á g y a t i n t a g o m b a .
1964. V. 7. h á r s k ú t i k e r t e m b e n .
71. comatus (MÜLL, in Fe. Dan. ex FR.) S. F.
GRAY. — G y a p j a s t i n t a g o m b a . Gyakori.
72. disseminatus (PERS. FR.) — Sereges t i n t a ­
gomba. G y a k o r i .
73. domesticus (BOLT. ex FR.) S. F. GRAY. —
Utcai t i n t a g o m b a . 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é
és Bohus.
74. micaceus (BULL. ex FR.) FR. — Csillámló
tintagomba. Gyakori.
75. picaceus (BULL.) FR. •— H a r k á l y t i n t a g o m b a
(4. ábra). G y a k o r i .
76. plicatilis (CURT. ex. FR.) FR. — Gyenge á l -
t i n t a g o m b a . 1964. IX. 23. h á r s k ú t i k e r t e m b e n .

X X V I I I . Cordyceps (FR.) L I N K . — R o v a r r o n t ó g o m ­
bák
77. ophioglossoides (EHR. ex FR.) LINK —Trifla-
á r u l ó gomba. 1965. VIII. 10-én Rezi e r d e i b e n E l a -
60. odora (BULL. ex FR.) K U M M E R — Á n i z s ­ p h o m y c e s e c h i n a t u s Vitt. g o m b á n élősködve t a l á l ­
szagú zöld tölcsérgomba. Gyakori. t á k : Babosné, B o h u s és L i s i e w s k a .
61. phyllophüa (FR.) Q U É L . — S e l y m e s tölcsér­
gomba. B a l a t o n g y ö r ö k : Moesz. I960. X. 5. F a r k a s ­ X X I X . Corticium P E R S . — V a r g o m b á k
g y e p u : B a b o s n é és B o h u s .
78. confluens FR. — Csipkés v a r g o m b a . Sümeg,
B a z a l t b á n y a : Moesz.
X X I V . Clitopilus K U M M E R — Kajszagombak
62. prunulus (SCOP. ex FR.) K U M M E R — K a j - X X X . Cortinarius FR. — P ó k h á l ó s g o m b á k
sza lisztgomba. G y a k o r i . D e r m o c y b e Fr., H y d r o c y b e Fr., M y x a c i u m Fr.,
P h l e g m a c i u m Fr. és T e l a m o n i a Fr. M a g y a r n e v e
X X V . Collybia K U M M E R — F ü l ö k é g o m b á k e z e k n e k : B ő r g o m b a , Vizenyősgomba. N y a l k á s t ö n k u
Itt szereplő u t ó d g e n u s z o k : P s e u d o h i a t i c u l a , O u d e - gomba, P ó k h á l ó s g o m b a és ö v e s g o m b a .
mansiella. 79. amarescens (MOSER) MOSER. — K e s e r n y é s
63. butyracea (BULL. ex FR.) Q U É L . — B u n k ó s p ó k h á l ó s gomba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s ­
fülöké. 1963. IX. 12. .Hárskút, R é h - e r d ő . né és Bohus.
64. dryophyla (BULL. ex FR.) K U M M E R — V é - 80. anomalus (FR. ex FR.) FR. — L i l á s b a r n a b ő r ­
k o n y s z á r ú fülöké. G y a k o r i . gomba. 1963. IX. 27. Fai^kasgyepű : B a b o s n é és B o h u s .
65. fusipes (BULL ex FR.) Q U É L . — V ö r ö s b a r n a 81. auroturbinatus (SECR.) LGE. — R o z s d á s b a r ­
fülöké. E d e r i c s h e g y : Moesz. 1964. IX. 27. H á r s k ú t , n a p ó k h á l ó s g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a ­
Réh-erdő. bosné és B o h u s .
66. maculata (A. et S. ex FR.) Q U É L . — Foltos 82. brunneus FR. — B a r n a öves gomba. 1963. I X .
fülöké. 1963. X. 8. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k . 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s .
67. peronata (BOLT. ex FR.) SING. — G y a p j a s ­ 83. cinnabarina FR. — C i n ó b e r v ö r ö s bőrgomba.
lábú fülöké. L á t t a m , de a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel. 1960. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus.

152
 84. cinnamomeolutescens HRY. — 1963. X. 15. XXXIII. Crucibulum TUL. — Tégelygombák
F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 106. vulgare T U L . — Tégely g o m b a . 1963. IX. 26.
85. cinnamomeus FR. — V á l t o z é k o n y b ő r g o m b a . H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 1964. VII. 8. H á r s k ú t , S á n d o r ­
1963. X. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . árok. 1966. VIII. 12. H á r s k ú t , Gyöngyösi-szántón.
86. cotoneus FR. S z i n o n i m : s u b l a n a t u s F. — P i k ­
kelyes p ó k h á l ó s g o m b a . 1963. IX. 15. F a r k a s g y e p u : X X X I V . C y a t h i p o d i a (BOUD.) — V é k o n y n y e í ű csé­
B a b o s n é és B o h u s . s z e g o m b á k (Macropodia Fuck.)
87. firmus FR. — Vaskos v i z e n y ő s g o m b a . 1963.
IX. 27. F a r k a s g y e p u , B a b o s n é és B o h u s . 107. macropus (PERS. ex FR.) D E N N I S — V é -
88. flexipes FR. L i l á s b a r n a övesgomba. N á n a i X. k o n n y e l ű csészegomba. 1965. VII. 17. H á r s k ú t , R é h -
hó. erdő: Markó.
89. glaucopus FR. — K o r p á s p ó k h á l ó s g o m b a .
1964. X I . K a b h e g y : M a r k ó n é . XXXV. Cyathus HALL. — Pohár gombák
90. hemitrichus FR. — F e h é r s e l y m e s övesgomba. 108. striatus (HUDS.) W I L D . — Csíkos p o h á r ­
1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . gomba. M á r k ó (Miklóspál-hegy) és S ü m e g : Moesz.
91. hinnuleus (SOW. ex FR.) FR. — R o z s d á s b a r n a
1957. X. 16. E p l é n y .
övesgomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és
Bohus.
92. macropus FR. — N y u r g a övesgomba. 1964. X I .
14. V e s z p r é m , V i l m a - e r d ő : M a r k ó n é .
93. nemorensis (FR.) L G E . — N a g y p ó k h á l ó s g o m ­
ba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus.
94. pateriformis (FR.) R I C K . — Májszínű vize­
nyős g o m b a . Var. m a j o r Fr. a l a k j á t 1964. V. 30-án
H á r s k ú t o n gyűjtöttem.
95. phoenicea (BULL. ex MRE.) M O S E R (Der-
mocybe) — Szalagos b ő r g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s ­
g y e p u : B a b o s n é és Bohus.
96. pseudocrassus J O S S . ex P. D. O R T O N — 1963.
X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus.
97. riculatus (FR.) RICK. — F e n y ő vizenyős g o m ­
ba. N á n a i V I I I . hó.
98. rigens (PERS. ex FR.) FR. — Orsós p ó k h á l ó s
gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és
Bohus.
99. torvus (BULL. ex FR.) FR. — Szagos ö v e s ­
g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o ­
hus.
100. triviális LGE. — B a r n a n y á l k á s t ö n k ű g o m b a .
S z i n o n i m : collinitus Fr. 1983. IX. 27. F a r k a s g y e p u :
B a b o s n é és B o h u s .
101. turgidus FR. — F e h é r e s övesgomba. 1963.
VI. 13. H á r s k ú t , Borzás-hegy.
102. vibratilis (FR.) FR. — Epeízű n y á l k á s t ö n k ű
gomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o ­
hus. A var. p l u v i u s (Fr.) Quél. v á l t o z a t á t is gyűjtöt­
ték u g y a n o t t .

X X X I . C r a í e r e l l u s FR. — T r o m b i t a g o m b a
103. comucopioides (L. ex FR.) P R E S . — Sötét
t r o m b i t a gomba. Gyakori.
104. sinuosus FR. — T ö m ö t t t r o m b i t a gomba.
1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s .

X X X I I . C r e p i d o í u s (FR.) K U M M E R — K a c s k a g o m ­
bák
105. mollis (BULL. ex FR.) K U M M E R — K o c s o ­
nyás k a c s k a gomba. 1985. VI. 13-án H á r s k ú t o n a
Borzas-hegyen találtam.

4. Harkály tintagomba — Coprinus picaceus, Gézaháza (foto

Nagy Jenő)

153
 X X X V I . Cyphella FR. — S z e m c s e g o m b á k X L I I I . Geastrum P E R S . C s i l l a g g o m b á k
109. bresadolae G R I L E T . Ederics h e g y : Moesz. 122. rufescens P E R S . — R ő t csillaggomba. 1966.
110. villosa (PERS.) K A R S T . — Molyhos s z e m ­ VII. 21-én a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - e r d ő b e n t a l á l t a m .
csegomba. B a l a t o n g y ö r ö k : Moesz.
X L I V . Geopyxis (PERS.) S A C C — Kehely-csésze-
X X X V I I . Daedalea (L.) FR. L a b i r i n t u s - t a p l ó k gombák
111. quercina (L.) FR. — L a b i r i n t u s t a p l ó . G y a k o ­ 123. cupularis (L.) SZEM. — Fogacskás k e h e l y -
ri. gomba. 1964. V. 30. H á r s k ú t , B o r z á s - h e g y .
X X X V I I I . Dryodon Q U É L . — S ö r é n y gombák X L V . Gloeoporus MONT. — K é t r é t ű l i k a c s o s g o m b á k
112. cirrhatum (PERS.) Q U É L . — T ü s k é s sörény (Polyporus p. p.)
g o m b a . 1964. VI. 25. H á r s k ú t , Hajag. K o v á c s J á n o s 124. adustus (WILD.) P I L Á T . — Szenes k é t r é t ű
(szomszédom) találta. likacsosgomba. S ü m e g i b a z a l b á n y a : Moesz. 1951. X.
113. corralloides (SCOP.) QUÉL. — P e t r e z s e l y e m 19. Rédén, a hársvölgyi erdő g y e r t y á n o s cseresében
gomba. K o r á b b a n H á r s k ú t o n az Esztergáli-völgyben g y e r t y á n tuskón, s még több ízben is gyűjtötte Ig­
t a l á l t a m . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é mándy.
és B o h u s . 125. dichrous (FR.) BRES. — P i r o s a s k é t r é t ű l i k a ­
csosgomba. 1952. IV. 8-án, m a j d 1953. VI. 19-én
X X X I X . Exidia FR. — M i r i g y g o m b á k
R é d e h a t á r á b a n a hársvölgyi e r d ő b e n gyertyán, il­
114. glandulosa (BULL.) FR. — K o r m o s m i r i g y letve tölgy á g á n t a l á l t a I g m á n d y .
gomba. Nyirkos őszi időben s z ó r v á n y o s a n előkerül.
X L V I . Grifola (S. F. GRAY) M U R I L L . — Likacsos
X L . Fistulina B U L L . — M á j g o m b a g o m b á k (Polyporus p. p.)
115. hepatica (HUDS.) FR. — M á j g o m b a . A B a ­ 126. frondosa (DICKS.) G R A Y . — Bokros gomba.
k o n y b a n ritka. N a g y v á z s o n y b a n t a l á l t á k , m a j d 1965. 1960-ban h o z t á k l a k á s o m r a , m a j d 1967. VII. 9-én
X. 9-én a v e s z p r é m i v á r o s i e r d ő b e n , M a r k ó n é . ismét. U t ó b b az ú n . T i l o s - e r d ő b e n (Pénzesgyőr) szed­
ték.
X L I . Fomes FR. — Évelő t a p l ó k 127. gigantea (PERS.) P I L Á T . — Óriási b o k r o s
gomba. 1958. IX. 19-én B a k o n y s z e n t l á s z l ó n és a C u -
A genuszt bizonyos szövettani sajátosság a l a p j á n h a - v ö l g y b e n b ü k k tuskón t a l á l t a I g m á n d y . 1963. IX.
két g e n u s z r a t a g o l t á k : F o m e s és P h e l l i n u s . L. t e h á t h a v á b a n a h á r s k ú t i R é h - e r d ő b e n , u g y a n c s a k tuskón
P h e l l i n u s alatt is! s o k a t t a l á l t a m . 1967. VII. 27-én H á r s k ú t o n a S á n d o r ­
116. annosus (FR.) COOKE. — G y ö k é r t a p l ó . 1951. á r o k b a n fiatal p é l d á n y o k a t t a l á l t a m b ü k k tuskón.
X. 19-én a rédei K i s k ú t - t i s z t á s e r d ő b e n P i n u s sil- Egy e r d é s z n e k m u t a t v a a g o m b á t , említette, hogy о
vestris tuskóról gyűjtötte H a r a c s i és I g m á n d y . 1955. a P a p o d - o n r é g e b b e n találta, b ü k k tuskón.
VIII. 12-én a bakonyszentlászlói K á l v á r i a p a g o n y b a n
128. sulphurea (BULL.) P I L Á T . — Sárga g é v a -
u g y a n c s a k tuskón t a l á l t á k n e v e z e t t e k (Pinus sil-
gomba. 1958. IX. 19-én Veszprémvarsányon akác
vestris tuskón).
t ö n k ö n t a l á l t a I g m á n d y . 1964. VI. 27-én H á r s k ú t o n
117. fomentarius (L.) K I C K X . — B ü k k f a t a p l ó . szilván t a l á l t a m .
A B a k o n y m i n d e n erdejéből előkerülő közönséges
gomba. Az e r d ő k b e t e g fáinak eltávolítása m i a t t tö­ XLVII. Gymnopilus K A R S T . — Láng-gombák
m e g e s e n sehol s e m t a l á l h a t ó , így i p a r i feldolgozásá­ ( F l a m m u l a Fr.)
val felhagytak. L e g u t ó b b m é g Szentgálon foglalkoz­
t a k vele, azaz k é s z í t e t t e k belőle t a p l ó s a p k á k a t , stb. 129. sapineus (FR.) R. M A R I E — F e n y ő l á n g g o m ­
T ű z ü t é s r e való taplót s e m főznek belőle, legfel­ ba. 1964. X I . 14. Veszprém, V i l m a - e r d ő M a r k ó n é .
j e b b itt-ott egy-egy ö r e g e m b e r . Úgyszintén n e m
h a s z n á l j á k m a m á r v é r z é s - c s i l l a p í t ó n a k sem, pedig X L V I I I . Gyroporus QUÉL. — T i n ó r u g o m b á k (Bole­
e r r e p á r a t l a n a kifőzött, s p u h á r a k a l a p á l t tapló. tus Dill.)
Moesz 1930-ig 3, I g m á n d y 1951—1955 között G 130. castaneus (BULL. ex FR.) QUÉL. — Geszte-
termőhelyét ismerteti. n y e t i n ó r u . 1963. IX. 25. p e r e n d .
118. fraxineus (FR.) COOKE. — Kőristapló. 1951
VIII. 14., és 1958. IX. 20-án Bakonyszentlászlón, V i - XLIX. Hebeloma KUMMER — Fakó-gombák
n y e s á n d o r m a j o r o n , illetve R é d é n g y ű j t ö t t e I g m á n d y .
119. fulvus B R E S . — Szilvatapló. 1964. IV. 7-én 131. crustuliniforme (BULL. ex FR.) QUÉL. —
h á r s k ú t i k e r t e m b e n , szilván t a l á l t a m . Közönséges fakó gomba. G y a k o r i .
120. marginatus (FR.) G I L L . — Szegett tapló. S ü ­ 132. fastibile (FR.) K U M M E R — Izzadó fakó­
m e g : G a m m e l . 1954. VI. B a k o n y s z o m b a t h e l y e r d e i ­ gomba. 1963. IX. 29. H á r s k ú t .
b e n (Feketevíz) égeren gyűjtötte S t u b n y a , det. : Ig­
mándy. L. Helotium P E R S . ex ST. A M A N S . — S i m a csésze­
g o m b á k (Calycella Boud.)
X L I I . Ganoderma K A R S T . — L a k k o s t a p l ó k 133. fructigenum (BULL. ex MÉR.) F U C K —
121. lucidum (LEYS.) K A R S T . — Pecsétviasz M a k k s i m a csészegombácskája. 1963. X I . 9. H á r s k ú t .
gomba. B a l a t o n g y ö r ö k , Ederics-hegy, Hévízfürdő és 134. scutula (PERS.) K A R S T . — K ó r o k sima csé­
M á r k ó ( M i k l ó s p á l - h e g y : Moesz). szegombácskája. 1958. X. 24. B a k o n y b é l .

154
LI. Helvella L. ex ST. A M A N S . — P a p s a p k a g o m ­ 153. fasciculare (HUDS. ex FR.) K U M M E R —
bák Kénvirággomba. Gyakori.
135. crispa (SCOP) FR. — F o d r o s p a p s a p k a g o m ­ 154. sublateritium (FR.) Q U É L . — V ö r h e n y e s
ba. 1965. VII. 6-án H á r s k ú t o n , a K ő r i s g y ő r - h e g y k e ­ kénvirággomba. Gyakori.
leti végében igen sötét, c s a k n e m f e k e t e - a c é l k é k e s
színű p é l d á n y o k a t t a l á l t a m . T a l á n a t r e m e l l o i d e s L I X . Hypoxylon B U L L . ex FR. — Ripacsos g o m b á k
Schlz. v á l t o z a t n a k feleltek m e g ? 155. fragiforme (PERS.) ex FR.) K I C K X — B ü k k
ripacsos g o m b á j a . 1961. IV. 29. h á r s k ú t i k e r t e m régi
LII. Humaria FR. — A p r ó c s é s z e g o m b á k k e r í t é s f á j á n t a l á l t a m . 1967. VI. 17. H á r s k ú t o n a K ő ­
136. rutilans FR. — Síkos csészegombácska. 1967. r i s g y ő r - h e g y e n száraz b ü k k ágon t a l á l t a m . Ű g y l e h e t
X. 27. H á r s k ú t o n a legelő k ú t v á l y ú j á b a n gyűjtötte gyakori, m e r t m á r 1966-ban is t a l á l t a m H á r s k ú t o n a
Tóth. Borzas-hegyen.
137. hemisphaerica (WIGG. e x FR.) F U C K . —
F e h é r sörétes csészegomba. G y a k o r i . LX. Inocybe FR. — S u s u l y k a g o m b á k
L U I . Hydnum FR. — Valódi g e r e b e n e k 156. albidodisca K ü h n . — 1963. X. 19. F a r k a s ­
138. repandum L. e x FR. — S á r g a g e r e b e n g o m ­ g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .
ba. G y a k o r i . 157. asterospora Q U É L . — Csillagspórás s u s u l y ­
ka. 1960. V I I I . 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .
LIV. Hygrocybe K U M M E R — N e d ű g o m b á k 158. cookei BRES. — G u m ó s susulyka. G y a k o r i .
139. conica (SCOP. ex FR.) K U M M E R — F e k e ­ 159. geophylla (SOW. ex FR.) K U M M E R — S e l y ­
tedő n e d ű g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . mes s u s u l y k a . 1963. IX. 12. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
140. fornicata (FR.) S I N G . — S z ü r k é s n e d ű g o m ­ 160. inconcinna K A R S T . — Fátyolos s u s u l y k a .
ba. 1964. X. V e s z p r é m — C s o p a k közt t a l á l t a M a r k ó ­ 1965. VI. 13. |Hárskút, B o r z á s - h e g y .
né. 161. obscura (PERS. ex PERS.) G I L L , — L i l á s
141. obrussea (FR.) W Ü N S C H E — S á r g a n e d ű ­ susulyka. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é
g o m b a . 1964. X I . 8. H á r s k ú t . és B o h u s .
142. psittacina (SCHFF. ex FR.) K A R S T . - - Zöl­ 162. patouillardi B R E S . s. S Z E M E R E — T é g l a ­
des n e d ű g o m b a . K e s z t h e l y e n gyűjtötte Moesz. 1963. vörös s u s u l y k a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t ­
X. 2. H á r s k ú t o n t a l á l t a m . bánya között: Babosné.

LV. Hygrophoropsis (SCHWET. in COHN.) R. M R E . L X I . Inonotus K A R S T , em. D Ó N K . — Likacsos g o m ­

— T ö l c s é r g o m b á k (Clitocybe p. p.) b á k (Polyporus Mich.)
143. aurantiaca (WULF, ex FR.) R. M A I R E — 163. rutilans (PERS.) P A T . — D o m b o r ú likacsos
N a r a n c s s z í n ű tölcsérgomba. 1930. IX. 14. B a k o n y - gomba. 1951—1963 között I g m á n d y 5 t e r m ő h e l y r ő l
szentlászlón gyűjtötte B o h u s G. gyűjtötte ( B a k o n y b á n k , G y ő r s z e n t m á r t o n , H u s z á r o k -
e l ő - p u s z t a és Réde, ott k é t ízben).
LVI. Hygrophorus FR. — C s i g a g o m b á k (Limacium
Kummer.) L X I I . Kuehneromyces S I N G . et S M I T H — T ő k e ­
144. agathosmum FR. — Szagois csigagomba. 1967. g o m b á k (Pholiota Fr.)
X. 31. Veszprém, a csopaki ú t n á l : M a r k ó n é .
145. chrysodon (BATSCH.) FR. — Sárgafoltos csi­ 164. mutabilis (SCHFF. ex FR.) S I N G E R et
g a g o m b a . 1963. IX. 25. H e r e n d . SMITH — Változékony tőkegomba. Sümegi bazalt­
146. cossus (SOW. ex BK.) FR. — B ü d ö s csiga­ b á n y a : Moesz. 1960. V I I I . 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é
gomba. G y a k o r i . és B o h u s .
147. eburneus (BULL. ex FR.) FR. — Elefántcsont
csigagomba. G y a k o r i . L X I I I . Laccaria BERK, et BR. — T ö l c s é r g o m á k (Cli­
148. nemoreus (LASCH.) FR. — E r d e i n y i r o k g o m ­ tocybe K u m m e r )
ba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . 165. laccata (SCOP, ex FR.) B E R K , et BR. —
149. olivaeoalbus (FR.) FR. — O l a j b a r n a csiga­ V á l t o z é k o n y pénzecskegornba. G y a k o r i , a l k a l m i l a g
g o m b a . 1964. X . K a b h e g y : M a r k ó n é . mérgező. G o m b á n k a c s a k n e m fehér-, a rózsaszínű-,
150. russula (SCHFF. ex FR.) Q U É L . — Vörös a h ú s v ö r ö s - és szép lilaszín között m i n d e n á t m e n e t i
csigagomba. 1963. X. 6. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k . színben előfordul, s így a n é m e l y szerző á l t a l k ü l ö n
fajnak t a r t o t t amethystina (BOLT. ex H O C K E R )
L V I I . Hymenochaete LEV. — S o r t e s r é t e g g o m b á k MURR, csak v á l t o z a t n a k v e h e t ő . Az a l a k is v á l t o z ­
151. ferruginea (PERS.) S C H R Ö T . — Rozsdás hat. S i v á r t a l a j o n ( k i t e r m e l t e r d ő k helyén, stb.) t o r z -
sörtés r é t e g g o m b a . S ü m e g , b a z a l t b á n y a : Moesz. E n ö v é s ű és a p r ó m a r a d (tortilis BRES.).
m a g y a r néven B á n h e g y i — B o h u s — K a l m á r — U b r i z s y
k ö n y v é b e n f e r r u g i n e a (Bull.) B r e s . szerepel r u b i g i - L X I V . Lactarius (DC. e x FR.) S. F. G R A Y . — Tejelő
nosa Dicks, s z i n o n i m m a l . gombák
166. acris B O L T . ex FR. — Rózsaszínt v á l t ó k e ­
L V I I I . Hypholoma (FR.) K U M M E R — K é n v i r á g s e r ű g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és
gombák Bohus.
152. catarius FR. — B a r n a k é n v i r á g g o m b a . 1967. 167. blennius FR. — Zöldes k e s e r ű g o m b a . 1963.
X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .

155
 168. camphoratus (BULL.) FR. — C i k ó r i a t e j e l ő ­ 176. piperatus (SCOP.) FR. — K e s e r ű g o m b a . G y a ­
gomba. 1960. VIII. 7. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o ­ kori.
hus. 177. quietus Fr. — V ö r ö s b a r n a tejelőgomba. Sü­
169. chrysorrheus FR. — S á r g a t e j ű k e s e r ű g o m b a . megi b a z a l t b á n y a : Moesz. 1963. IX. 25. H e r e n d .
E d e r i c s h e g y : Moesz. 178. resimus Fr. — H a l v á n y s á r g a k e s e r ű g o m b a .
170. circellatus FR. — K ö l d ö k ö s k e s e r ű g o m b a . 1963. I X . 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s .
1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s . 179. semisanguifluus H E I M et L E C L A I R . — 1963.
171. controversus P E R S . ex FR. — V ö r ö s p e t t y e s IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus.
k e s e r ű g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és 180. serifluus DR. ex FR. — Vizenyőstejű gomba.
Bohus. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s .
172. deliciosus (L. ex FR.) S. F. G R A Y . — R i - 181. subdulcis B U L L . ex FR. — É d e s k é s tejelő­
zike. G y a k o r i . Ezt a s a l á t á n a k v a l ó g o m b á t a b a ­ gomba. Edericshegy, R é v f ü l ö p : Moesz. 1965. V I I I . 3.
konyi n é p á l t a l á b a n n e m ismeri. Azért, m e r t a fe­ Hárskút.
nyő — a m e l y a l a t t a rizike t e r e m — Fenyőfő k i v é ­ 182. torminosus (SCHFF. e x FR.) GRAY. — Szőr­
telével n e m őshonos a B a k o n y b a n . De több k e v e s e b b gomba. E d e r i c s h e g y : Moesz. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e ­
idő e l m ú l t á v a l a t e l e p í t e t t fenyők a l a t t is m e g j e l e ­ p u : B a b o s n é és B o h u s .
nik a rizike. 183. vellereus (FR.) FR. — P e l y h e s k e s e r ű g o m o u .
173. insulsus FR. — Begöngyöltszélű k e s e r ű g o m - Gyakori, var. bertillonii J. Schff. v á l t o z a t á t 1963. X.
15-én gyűjtötték F a r k a s g y e p ű n B a b o s n é és Bohus.
ba. Edericshegy, sümegi b a z a l t b á n y a : Moesz.
184. vietus FR. — S z ü r k ü l ő k e s e r ű g o m b a . 1963.
174. mitissimus FR. — E n y h e tejelőgomba. B i l ­ IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus.
iegei e r d ő : Moesz. 185. volemus FR. •—• K e n y é r g o m b a . E d e r i c s h e g y :
175. paliidus P E R S . ex FR. — F a k ó s á r g a k e s e r ű - Moesz. 1963. IX. 27-én F a r k a s g y e p ű n g y ű j t ö t t é k :
gomba. 1963. IX. 27. H á r s k ú t . R é h - e r d ő . B a b o s n é és Bohus.

5. Érdesnyelű tinóru — Leccinum scabrum, Csehbánya (foto Nagy Jenő)

156
L X V . Leccinum S. F. G R A Y . — T i n o r u g o m b á k (Во - L X X I I . Leucoagaricus LOQ. SING. — Ö z l á b g o m b á k
letus Dill.) (Lepiota Fr.)
186. aurantiacum (BULL, e x FR.) S. F. G R A Y . — 200. holosericeus (FR.) MOSER. — Selymes őz­
E r d e s n y e l ű v e r e s tinoru. Révfülöp és Szepezd között l á b g o m b a . 1950. X . 5. Á b r a h á m h e g y .
Moesz g y ű j t ö t t e és rufus n é v a l a t t közölte. 1967. X. 201. naucinus (FR.) SING. — T a r l ó őzlábgomba.
16. .Hárskút. Gyakori.
187. crocopodius (LET.) W A T L I N G . — E r d e s ­
nyelű s á r g a tinoru. (Szinonim: n i g r e s c e n s Rieh, et L X X I I I . Leucocoríinarius (LGE.) S I N G E R — P e ­
Roze.) 1964. VII. 8. H á r s k ú t , S á n d o r - á r o k . reszke g o m b á k (Tricholoma Fr.)
188. griseum (QUÉL.) S I N G . — F e k e t e tinoru.
G y a k o r i . (Szinonim: c a r p i n i Schulz, ex Pears.) 202. bulbiger (A. et S. ex FR.) SING. — G u m ó s
189. scabrum (BULL. e x FR.) S. F. G R A Y . — E r ­ pereszke. 1960. V I I I . 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o ­
d e s n y e l ű tinoru. (5. ábra). G y a k o r i . h u s . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : K o n e c s n i .

L X V I . Lentinellus KARST. — F a g o m b á k (Lentinus L X X I V . Lycoperdon M O R G . — Valódi pöfetegek

Fr.) 203. echinatum P E R S . — T ü s k é s pöfeteg. 1963.
190. cochleatus (PERS. ex FR.) K A R S T . — Á n i z s ­ IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
szagú fagomba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é 204. ericetorum P E R S . — T ö m ö t t pöfeteg. (Szino­
es B o h u s . n i m : f u r f u r a c e u m Schff.) 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű
és N é m e t b á n y a között gyűjtötte B a b o s n é .
L X V I I . Lentinus FR. — F a g o m b á k 205. perlatum P E R S . — B i m b ó s pöfeteg. (Szino­
191. lepideus FR. — P i k k e l y e s fagomba. 1967. X. n i m : g e m m a t u m Batsch.) 1983. X. 15. F a r k a s g y e p ű :
11. H á r s k ú t . B a b o s n é és B o h u s . Moesz t ö b b h e l y e n gyűjtötte.
206. piriforme S C H F F . — K ö r t e a l a k ú pöfeteg.
L X V I I I . Leotia P E R S . — Csuklyás g o m b á k Gyakori.
207. umbrinum P E R S . — Üstökös pöfeteg. 1960.
192. lubrica P E R S . — Zöld c s u k l y á s g o m b a . Szi­
VIII. 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .
n o n i m : gelatinosa Hill. 1963. X. 6. H á r s k ú t , Csor­
d á s - á r o k . 1963. X. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o ­ L X X V . Lyophyllum K A R S T . — P e r e s z k e gombák
hus.
(Pleurotus, T r i c h o l o m a Fr.)
L X I X . Lepiota (PERS.) S. F. G R A Y em. P A T . — 208. ulmarium (BULL. ex FR.) K Ü H N E R — L r s -
Özlábgombák k a p e r e s z k e . H é v í z f ü r d ő n t a l á l t a Moesz, közzétette
(Itt szereplő u t ó d g e n u s z o k : L e u c o a g a r i c u s , M a c - P l e u r o t u s genusz n é v alatt. Ez is olyan „vándor*'
rolepiota.) gomba, a m e l y e t a m i k o l ó g u s o k i d e - o d a tesznek át.
193. acutesquamosa (WEINM.) K U M M E R — T ü s ­ A P l e u r o t u s - o k b ó l a T r i c h o l o m á k közé helyezték,
kés ő z l á b g o m b a . L e s e n c e v ö l g y : Moesz. 1984. IX. 24. most L y o p h y l l u m lett,
H á r s k ú t : Villás-árok.
194. clypeolaria (BULL. ex FR.) K U M M E R — L X X V I . M a c r o l e p i o t a SING. — Ö z l á b g o m b á k (Le­
G y a p j a s őzlábgomba. 1960. X. 19. F a r k a s g y e p ű : B a ­ p i o t a Fr.)
bosné és B o h u s . 209. excoriata (SCHFF. ex FR.) M O S E R — C s i p ­
195. eristata (A. et S. ex FR.) K U M M E R — B ü ­ kés ő z l á b g o m b a . Gyakori.
dös ő z l á b g o m b a . 1963. IX. 11-én h á r s k ú t i k e r t e m b e n 210. gracilenta (FR.) MOS. — Csinos ő z l á b g c m b a .
találtam. Gyakori.
196. seminuda (LASCH.) K U M M E R — A p r ó p i ­ 211. mastoidea (FR.) SING. — K a r c s ú ő z l á b g o m ­
ruló ő z l á b g o m b a . 1960. X. 5. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é ba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus.
és B o h u s .
212. procera (SCOP. ex FR.) S I N G . — Ő z l á b ­
g o m b a (6. ábra). Gyakori.
L X X . Lepisía (FR.) W. G. S M I T H . — P e r e s z k e g o m -
b á k (Tricholoma, illetve R h o d o p a x i l l u s ) 213. rhacodes (VITT.) SING. — P i r u l ó ő z l á b g o m ­
ba. G y a k o r i .
197. luscina (FR.) SING. — M á r v á n y o s pereszke.
G y a k o r i . (Szinonim: p a n a e o l a (Fr.) Karst.) LXXVII. Marasmiellus MURR. — Szegfűgombák
198. nuda (BULL. ex FR.) COOKE. — Lila p e ­ ( M a r a s m i u s Fr.)
reszke. E d e r i c s h e g y : Moesz. 1964. IX. 15. H á r s k ú t ,
Borzás-hegy. N é h a e n y h e t e l e k e n is megjelenik. így 214. ramealis (BULL.) FR. — F á n t e r m ő szegfű­
1967. I. 1-én B a l a t o n a l m á d i b a n t a l á l t a M a r k ó n é . g o m b a . M á r k ó , M i k l ó s p á l - h e g y : Moesz.

L X X I . L e p t o p o r u s QUÉL. — Likacsos g o m b á k (Po- L X X V I I I . M a r a s m i u s FR. — Szegfűgombák

l y p o r u s Mich.) 215. alliaceus ( J A C Q ex FR.) FR. — Á l - f o k h a g y ­
199. irpex (SCHLZ.) I G M . — F e h é r csertapló. m a g o m b a . S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. 1963. I X . 2 6 .
1951. X. 19-én és 1954. I X . h ó b a n R e d e n (Dobai-la- Hárskút, Réh-erdő.
pos), illetve Alsodörgicsén (Becserpuszta) csertölgy 216. androsaceus (L. ex FR.) FR. — Lószőr-szeg-
t u s k ó n gyűjtötte I g m á n d y . U g y a n ő 1963. X. 10-én is fűgombácska. Edericshegy, M i k l ó s p á l - h e g y (Márkó) :
gyűjtötte a g y ő r s z e n t m á r t a n i V á r l á t ó cseresben. Moesz.

157
 6. Özlábgomba — Macrolepiota procera, Veszprém (foto
Nagy Jenő)

L X X X I . Mitrophora LEV. — F a t t y ú k u c s m a g o m b á k
(Morchella Dili.)
225. semüibera (DC. ex FR.) LÉV. — F a t t y ú k u c s ­
m a g o m b a . L á t t a m , de a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel.

L X X X I I . Morchella ST. A M A N S . — K u c s m a g o m b á k
226. esculenta P E R S . ex ST. A M A N S . — K ö z ö n ­
séges k u c s m a g o m b a . 1964. IV. 19. T i h a n y : Csúcshegy,
Szepesfalvi. Var. crassipes V E N T , változatát 1964. V.
elején a szigligeti a r b o r é t u m b a n t a l á l t a Tóth.
227. vulgaris P E R S . •— Sötét k u c s m a g o m b a és v i ­
lágosabb v á l t o z a t a (var. alba BOUD.) a l e g g y a k o r i b b
k u c s m a g o m b a a B a k o n y b a n , s n e m az esculenta.

L X X X I I L Mutinus FR. — K u t y a s z ö m ö r c s ö g
228. caninus (HUDS.) FR. — K u t y a s z ö m ö r c s ö g .
1963. X. 9. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k .

L X X X I V . Mycena (PERS. ex FR.) S. F. GRAY. —

Kígyógombák
229. corticola (PERS. ex FR.) QUÉL. — Ibolyás
k é r e g g o m b á c s k a . Biliegei e r d ő : Moesz.
230. epipterygia (SCOP. ex FR.) S. F. GRAY. —
S á r g a r a g a d ó s kígyógomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e ­
p u : B a b o s n é és Bohus.
231. galericulata (SCOP .ex FR.) S. F. GRAY —
Rózsáslemezű kígyógomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t ,
R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s .
232. galopoda (PERS. ex FR.) K U M M E R — F e ­
hérfejű kígyógomba. 1963. I X . 27. F a r k a s g y e p u : B a ­
bosné és B o h u s .
233. pelianthina (FR.) Q U É L . — Fogas k í g y ó g o m ­
ba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 1967.
X. 16. .Hárskút, R é h - e r d ő : K o n e c s n i .
234. púra (PERS. ex FR.) K U M M E R — R e t e k s z a -
gú kígyógomba. Gyakori.
217. cohaerens (PERS. ex FR.) FR. — N e m e z e s 235. renati QUÉL. — Cseresznye kígyógomba.
szegfűgomba. 1960. X. 5. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és 1965. VI. 13. H á r s k ú t , Borzás-hegy.
Böhms.
218. epiphyllus (PERS. ex FR.) FR. — A p r ó szeg­ L X X X V . Naucoria FR. — S z e m é t g o m b á k
fűgomba. S ü m e g : Moesz. 236. innocua LASCH. — Foszlós s z e m é t g o m b a .
219. oreades FR. — Szegfűgomba. Gyakori. 1967. VI. 7. H á r s k ú t , K ő r i s g y ő r - e r d ő .
220. rotula (SCOP, ex FR.) FR. — N y a k ö r v e s
szegfűgomba. G y a k o r i . L X X X V I . Omphalina Q U É L . — B é k a g o m b á k
221. wynnei (BK.) BR. — V á l t o z é k o n y szegfű- (Omphlia Fr.)
gomba. 1963. X. 9. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k . 237. umbratilis FR. — F ü s t ö s b é k a g o m b a . 1950.
X. 5. Á b r a h á m h e g y .
L X X I X . Melanoleuca P A T . — P e r e s z k e g o m b á k
(Tricholoma Fr.) L X X X V I I . Omphalotus F A Y O D . — T ö l c s é r g o m b á k
(Clitocybe Fr.)
222. melaleuca (PERS. ex FR.) M A I R E — V á l t o ­
238. olearius (DC. ex FR.) S I N G . — Világító t ö l ­
zékony pereszke. G y a k o r i .
csérgomba. R é v f ü l ö p : Moesz. 1966-ban H á r s k ú t o n
L X X X . Merulis FR. — Redősgombák e n y h e m é r g e z é s t okozott, m i v e l r ó k a g o m b a helyett
szedték.
223. lacrimans (WULF.) FR. — K ö n n y e z ő h á z i ­
gomba. Gyakori. L X X X V I I I . Otiéea F U C K . — F ü l g o m b á k
224. tremmellosus (SCHRAD.) FR. — Kocsonyás 239. onotica (PERS.) F U C K . — Nyúlfülegomba.
r e d ő s g o m b a . Sümeg, b a z a l t b á n y a : Moesz. Sümeg, b a z a l t b á n y a : Moesz.

158
L X X X I X . Oudemansiella S P E C — F ü l ő k e g o m b á k X C V I . Phaeomarasmius S C H E R F . — S z e m é t g o m b á k
(Collybia Fr.) (Naucorie Fr.)
240. longipes (BULL, ex ST. AMAN3.) M O S E R — 255. horizontalis (BULL. ex ST. AMANS) K Ü H N .
Hosszúszárú fülőke. L e s e n c e t o m a j : Moesz. — K é r e g s z e m é t g o m b á c s k a . B a l a t o n g y ö r ö k : Moesz.
241. mucida (SCHRAD. ex FR.) H O E H N . — G y ű ­
rűs fülőke. 1963. I X . 12. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . X C V I I . Phallus (MICH.) P E R S . — Szömörcsög g o m ­
242. platyphylla (PERS. ex FR.) M O S E R — Szé- bák
l e s l e m e z ű fülőke. 1960. V I I . 6. F a r k a s g y e p ű és N é ­
m e t b á n y a között: B a b o s n é . 256. impudicus (L.) P E R S . — Szömörcsög g o m ­
243. radicata (RELH. ex FR.) SING. — G y ö k e r e s ba. Gyakori. Nagytermetű változatát: imperialis
fülőke (7. ábra). G y a k o r i . Schlz. 1967. VII. elején a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - e r d ő ­
ben találtam.
X C . Panaeolus FR. — T r á g y a g o m b á k
X C V I I I . Phellinus Q U É L . — Évelő t a p l ó k
244. sphinctrinus (FR.) Q U É L . — Csipkés t r á g y a
gomba. 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t b á n y a k ö ­ A többit 1. : F o m e s Fr. a l a t t !
zött: B a b o s n é . 257. igniarius (L. ex FR.) Q U É L . — P a r á z s t a p l ó .
245. leucophanes BK. et BR. — F e h é r e s t r á g y a Ederics-hegy, S a r v a l y e r d ő és S ü m e g : G a m m e l . 1951.
gomba. H á r s k ú t i k e r t e m b e n t a l á l t a m 1965. X . 1-én. IV. 16- és 19-én, t o v á b b á 1952. IV. 8-án g y ű j t ö t t e
Igmándy Bakonybank vasútállomásán és Rédén
XCI. Panellus K A R S T . — Dücskő g o m b á k ( P a n u s ( H e r n á d k ú t i és .Hárskúti erdő.) M i n d e n ü t t fűzfatus-
Fr.) kón. A subsp. pomaceus (PERS.) Q U É L . a l a k o t 1951-
b e n gyűjtötte G y ő r s z e n t m á r t o n o n a J á n o s h á z i e r d ő -
246. stipticus (BULL. e x FR.) K A R S T . — Kis
dücskőgomba. Gyakori.

X C I I . Panus FR. — Dücskő g o m b á k

247. rudis FR. — S ö r t é s d ü c s k ő g o m b a . B o r z a v á r :
Polgár. F e h é r v á l t o z a t á t (hoffmanni Fr.) 1966. V. 10-
én l á t t a m s z o m s z é d o m n á l (Kovács János), ki azt a
H a j a g r ó l hozta, étkezésre. Az e m l í t e t t v á l t o z a t n a k
nincs k e s e r ű íze, ezért l e n n e e h e t ő ? A törzsalak u t ó ­
íze igen keserű.
248. tigrinus (BULL. ex FR.) SING. — N y á r f a
gomba. Moesz t a l á l t a .

X C I I I . Paxillus FR. — C ö l ö p g o m b á k
249. involutus BATSCH. — Begöngyöltperemű
c ö l ö p g o m b a (8. ábra). 1963. IX. 15. H á r s k ú t , R é h -
erdő.

XCIV. P a x i n a O. K U N T Z E — S e r l e g g o m b á k (Aceta-
b u l a Fuck.)
250. acetabulum (L. ex ST. A M A N S ) K U N Z E —
B o r d á s s e r l e g g o m b a . 1964. V. 30. H á r s k ú t , B o r z á s -
hegy. 1967. VI. 17-én a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - e r d ő n
földalatti g o m b á k k u t a t á s a közben m é g ki s e m bújt,
torznövésű példányt találtam.
251. leucomelas (PERS.) K U N Z E — S i m a serleg­
gomba. 1933. V. 16-án gyűjtötte Szepesfalvi. M e g ­
h a t á r o z t a Moesz.

XCV. Peniophora C O O K E — T e r ü l ő g o m b á k
252. affinis B Ú R T . (Szinonim: laevis (Fr.) H. et
L.) — B a l a t o n g y ö r ö k , G a r g a v ö l g y : Moesz.
253. Candida (PERS.) L Y M A N . (Szinonim: a e g e r i -
ta (Foffm.) Hesl.) U g y a n o t t : Moesz.
254. lycii P E R S . — L í v i u m ter ülőgombája. H é ­
vízfürdő: Moesz.

7. Gyökeres fülőke — Oudemansiella radicata, Farkasgyepű

(foto Nagy Jenő)

159
 8. Beg-önprvöltperemű cölöpsjomba — Paxillus involutus, C s e h b á n y a (foto N a g y J e n ő

ben. e l s z á r a d t szilva törzsön I g m á n d y . A var. nigri­ 263. fusa (BATSCH. ex FR.) SING. — Merev
cans Fr. a l a k o t 1984. IV. 30-án H á r s k ú t o n gyűjtöt­ láng t ő k e g o m b a . 1964. X. elején: M a r k ó n é . 1961. X.
tem. 11. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
258. pini (THORE) P I L Á T . — F e n y ő t a p l ó (9. áb­ 264. squarrosa (PERS. ex FR.) K U M M E R — T ü s ­
ra). 1951. VIII. 15., 1953. V. 12. és 1963. IV. h a v á b a n kés t ő k e g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 1965.
B a k o n y s z e n t l á s z l ó ( K á l v á r i a p a g o n y ) R é d e (Kastély­ IX. 21. H á r s k ú t : Ihász.
p a r k ) , illetve B a k o n y s z o m b a t h e l y e n ( F e k e t e v í z - p u s z ­ 265. squarossa-adíposa LANGE. 1963. IX. 26.
ta) gyűjtötte I g m á n d y és Kosa, m i n d e n ü t t erdeifenyő H á r s k ú t : B a b o s n é és Bohus.
( P i n u s silvesíris) törzsön. Az alnicola és fusa m a g y a r nevében azért szere­
259. robustus (KARST.) В. et G. — V a s t a g tapló. pel a „ l á n g " megjelölés, m e r t azok a m e g s z ü n t e t e t t
1951. VII. 5-én es 1952. IV. 8-án G y ő r s z e n t m á r t o n o n F l a m m u l a ( = lángocska) génuszból leltek ide á t t é -
( J á n o s h á z a erdő), illetve R é d é n (Hársvölgyi erdő) ve.
gyűjtötte I g m á n d y , csertölgy tönkökön.
С Placodes QUÉL. — K é r g e s taplók
260. torulosus (PERS.) B. et G. — Vöröstapló.
1955. IX. 8-án G y ő r s z e n t m á r t o n J á n o s h á z a e r d e j é ­ 266. betulinus (BULL.) Q U É L . — Nyírfa k é r g e s ­
ben t ő k o r h a d t tölgy gyöktőjén gyűjtötte I g m á n d y . tapló. Sümeg, b a z a l t b á n y a : Moesz. 1960. VII. 7. F a r -
k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus.
X C I X . Pholiota K U M M E R — T ő k e g o m b á k
Cl. Pleurotus (FR.) QUÉL. — L a s k a g o m b á k
261. alnicola (FR.) S I N G . — S á r g a l á n g t ő k e g o m ­ 267. dryinus (PERS. FR.) K U M M E R — Pihés las­
ba. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. k a gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
262. destruens (BROND) QUÉL. — N y á r f a tőke­ 268. ostreatus (JACQ. ex FR.) K U M M E R — L a s ­
g o m b a . H é v í z f ü r d ő : Moesz. ka gomba. G y a k o r i .

160
 СИ. Plicaria F U C K . — Csészegombák CVIII. Pseudoclitocybe (SING.) S I N G . — Tölcsér­
g o m b á k (Clitocybe p. p.)
S z i n o n i m genusz — R e h m n y o m á n — a G a l a c -
tinia Cooke (Tejelő csészegombák) 286. cyathiformis (BULL. ex FR.) S I N G . — Téli
269. amplissima B O U D . •— Széles csészegomba. t ö l c s é r g o m b a . 1963. X I . 19. H á r s k ú t . 1964. X I . 8. K a b -
1933. VI. T i h a n y : Moesz. hegy: Markóné.
270. badia P E R S . — B a r n a csészegomba. G y a k o r i .
C I X . Ptychoverpa BOUD. —• Cseh k u c s m a g o m b á k
271. succosa (BERK.) SACC. — S á r g a t e j ű csésze ­
gomba. 1965. V I I I . 3. H á r s k ú t , S á n d o r - á r o k . 287. bohemica (KROMBH.) B O U D . — Cseh k u c s ­
m a g o m b a . 1965 t a v a s z á n a h á r s k ú t i B o r z a s - h e g y e n
CHI. Pluteus FR. — Csengetyű g o m b á k találtam.
272. atricapillus (SERC.) S I N G . ( S z i n o n i m : cer- CX. Ramaria Q U É L . — K o r á l l g o m b á k
vinus (Schff. e x Fr.) K u m m e r ) — C s e n g e t y ű gomba.
Gyakori. 288. ametysthina (FR.) Q U É L . — L i l a k o r á l l g o m -
273. nanus (PERS. ex FR.) K U M M E R — S á r g a ­ ba. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. 1963. X. 2. Városlőd.
l á b ú c s e n g e t y ű gomba. 1960. VII. 7. F a r k a s g y e p ű : M i n d Moesz, m i n d é n a var. cinerea FR. v á l t o z a t á t
Babosné. gyűjtöttük.
289. botrytis (FR.) RICK. — Rózsaszínű k o r á l l ­
CIV. Polyporellus K A R S T . — Likacsos g o m b á k g o m b a . L á t t a m , d e a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel.
290. flava (FR.) Q U É L . — S á r g a k o r á l l g o m b a .
274. brumalis (PERS.) K A R S T . — Téli likacsos- Gyakori.
gomba. G y a k o r i . 291. striata (FR.) Q U É L . — M e r e v k o r á l l g o m b a .
275. melanopus (SCHW.) P I L A T . — Vízfoltos li- S ü m e g , b a z a l t b á n y a : Moesz.
kacsosgomba. 1934. VIII. 19. B a k o n y b é l : B o h u s .
276. squamosus (HUDS.) K A R S T . — P i s z t r i c g o m - CXI. Resupinatus N E E S e x S. F. G R A Y . — L a s k a -
ba. G y a k o r i . gombák
277. varius (FR.) K A R S T . — V á l t o z é k o n y l i k a - 292. applicatus (BATSCH ex FR.) S. F. GRAY. —
csosgomba. Csesznek. T á n y é r l a s k a g o m b a . Biliegei e r d ő : Moesz.

CV. Polystictus FR. em. A M E S — Rozsdás likacsos

gombák
278. perennis (L.) FR. — Szalagos r o z s d á s l i k a -
csosgomba. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .

CVI. Poria P E R S . — K é r e g g o m b á k
279. eupora (KARST) C O O K E — H a j l é k o n y k é ­
r e g g o m b a . Biliegei e r d ő : Moesz.
280. versipora (PERS.) В А Х Т . — F e h é r e s b a r n a
likacsosgomba. Biliegei e r d ő : Moesz.

CVII. Psathyrella (FR.) QUEL — P o r h a n y ó s gom­

bák
281. gracilis (FR.) Q U E L . — K a r c s ú t ü c s ö k g o m b a .
1964. IX. 28. H á r s k ú t .
282. hydrophila (BULL. ex MERAT) R. MRE. —
B a r n a p o r h a n y ó g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és
N é m e t b á n y a között t a l á l t a B a b o s n é . 1964. IX. 19.
Hárskút.
283. obtusata RICK. — S á r g á s b a r n a p o r h a n y ó s ­
gomba. VII. hó, S ü m e g : K a l m á r .
284. spadicea (SCHFF. ex FR.) SING. — T a r ­
gomba. G y a k o r i .
285. spadiceo-grisea (FR.) MRE. — K e s k e n y l e -
mezű p o r h a n y ó s g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű
és N é m e t b á n y a között t a l á l t a B a b o s n é .

9. Fenyőtapló — Phellinus pini. Bakonyszentlászló (foto

Igmándj; Zoltán)

и 161
C X I I . Rhodophyllus Q U E L . — Szögletes s p ó r á s g o m ­ 317. lutea (HUDS. ex FR.) FR. — Kis sárga g a ­
bák lambgomba. Gyakori.
Az E n t o l m a (Döggomba), L e p t o n i a (Pityke g o m ­ 318. melliolens QUÉL. — Mézszagú g a l a m b g o m b a
ba) és N o l a n e a (Köldökös gomba) egyesítése. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e és Bohus.
293. chalibaeus (PERS. ex FR.) Q U E L . — K é k e s 319. nauseosa (PERS.) FR. s e n s u BRES. — T ö b b ­
p i t y k e g o m b a . 1963. IX. 12. H á r s k ú t , Réti-erdő. színű g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p u és
294. clypeatus (L. ex FR.) Q U É L . — Tövisalja N é m e t b á n y a k ö z ö t t : Babosne.
gomba. Gyakori. 320. nigricans (BULL.) FR. — Szenes g a l a m b ­
295. mammosus (FR.) Q U É L . — Mezei k u p a k ­ gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . Lesencei-
gomba. 1964. IX. 2. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . völgy: Moesz.
296. nidorosus (FR.) Q U É L . — L ú g o s döggomba. 321. ochroleuca (PERS.) FR. — S á r g a g a l a m b ­
1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
297. proletarius (FR.) Q U É L . — B a r n á s k u p a k ­
g o m b a . 1950. X. 5. Á b r a h á m h e g y . 322. pectinata (BULL.) FR. sensu C O O K E — F é ­
sűs g a l a m b g o m b a . Gyakori.
298. sinuatus (BULL. ex FR.) SING. Nagy dög­
gomba. (Szinonim: lividus (Bull. ex Fr.) Quél.) 1963. 323. pseudointegra ARN. et GOR. — K e s e r ű v ö ­
IX. 15. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . rös g a l a m b g o m b a . 1960. X. 19. F a r k a s g y e p u : B a b o s ­
ne és B o h u s .
C X I I I . Rozites K A R S T . — Ráncos t ő k e g o m b á k 324. rosea QUÉL. — Rózsás g a l a m b g o m b a . 1960.
299. caperata (PERS. ex FR.) K A R S T . — Ráncos VIII. 4. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e és Bohus.
t ő k e g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u , B a b o s n e es 325. Solaris F E R A et W I N G E . — É l é n k s á r g a ga­
B o h u s . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . l a m b g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s ­
ne és Bohus.
CXIV. Russula P E R S . — G a l a m b g o m b á k 326. vesca FR. — Ráncos g a l a m b g o m b a . 1960.
300. adusta (PERS.) FR. — Feketéllő g a l a m b g o m ­ VIII. 4-én F a r k a s g y e p ű n gyűjtötte B a b o s n e és B o ­
ba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . hus.
301. alutacea FR. em. M E L Z . et ZV. — B a r n á s ­ 327. vino so-purpurea I. S C H A F F . — Vörösbíbor
vörös g a l a m b g o m b a . G y a k o r i . g a l a m b g o m b a . 1961. VII. 6-án F a r k a s g y e p u és N é ­
302. amoena Q U É L . — V á l t o z é k o n y g a l a m b g o m ­ m e t b á n y a között gyűjtötte B a b o s n e .
ba. 1963. IX. 12-én a violipes QUÉL. v á l t o z a t á t talál­ 328. virescens (SCHFF.) FR. — V a r a s h á t ú zöld
tam. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű n gyűjtötte B a b o s n e g a l a m b g o m b a . Gyakori.
és Bohus.
303. atropurpurea K R O M B H . — F e k e t é s v ö r ö s ga­ 329. xerampelina (SCHFF. ex SECR.) FR. — B a r -
l a m b g o m b a . Biliegei e r d ő : Moesz, De. Fr. név a l a t t n u l ó h ú s ú g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 7. F a r k a s g y e p ű n
közölte. gyűjtötte B a b o s n e . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
304. aurata W I T H . — A r a n y o s galambgomba.
1960. VII. 4. F a r k a s g y e p u , B a b o s n e és Bohus. CXV. S a r c o s y p h a (FR.) BOUD. — P i r o s csészegom­
305. cyanoxantha S C H F F . ex FR. — k é k h á t ú ga­ bák
l a m b g o m b a . Gyakori. 330. coccinea (FR.) L A M B O T T E — Piros csésze­
306. delica FR. — N a g y fehér g a l a m b g o m b a . G y a ­ gomba. K o r a tavasszal, k o r h a t a g á g a k o n r e n d s z e r e ­
kori. sen megjelenik, de csak s z ó r v á n y o s a n .
307. densifolia SECR. — P i r u l ó g a l a m b g o m b a .
1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . CXVI. Schizophyllum FR. — H a s a d t l e m e z ű g o m b á k
308. elegáns B R E S . — Ragacsos g a l a m b g o m b a .
Sümeg: Kalmár. 331. commune FR. — H a s a d t l e m e z ű gomba. G y a ­
309. emetica FR. — H á n y t a t ó g a l a m b g o m b a . I960. kori.
VII. 7. F a r k a s g y e p u , B a b o s n e .
310. fellea FR. — F a k ó g a l a m b g o m b a . 1963. IX. C X V I I . Scleroderma P E R S . — Áltriflák
27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e és Bohus. 332. bovista FR. — F a k ó áltrifla. M á r k ó : Mik­
311. foetens FR. — Büdös g a l a m b g o m b a . G y a ­ l ó s p á l - h e g y : Moesz.
kori. 333. verrucosum (VAILL.) ex P E R S . — Nyeles
312. grisea G I L L . — S z ü r k é s g a l a m b g o m b a . 1960. áltrifla. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz.
VII. 6. F a r k a s g y e p u és N é m e t b á n y a között: var. sub­
compacta B R I T Z , g y ű j t ö t t e : B a b o s n e . C X V I I I . Sepultaria MASS. — P a r t i csészegombák
313. heterophylla FR. — S í m a h á t ú zöld g a l a m b ­
gomba. Gyakori. 334. arenicola (LÉV.) M A S S . — Parti csésze­
314. intégra L. ex FR. — V e r e s g a l a m b g o m b a . gomba. T i h a n y : Szepesfalvi.
1960. VII. 6. F a r k a s g y e p u és N é m e t b á n y a között: B a ­
bosne. C X I X . Stereum FR. — R é t e g gombák
315. lactea (PERS.) FR. ex SING. — Kis fehér 335. hirsutum (WILD.) P E R S . — Borostás r é t e g ­
g a l a m b g o m b a . 1960. VIII. 4. F a r k a s g y e p u : Babosne. gomba. Biliegei erdő, E d e r i c s - h e g y : Moesz. 1964. X I .
316. lepida FR. — P i r o s g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 1. H á r s k ú t , B o r z a s : M a r k ó n é .
7. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - 336. purpureum P E R S . — Lilás r é t e g g o m b a . A d a ­
erdő. tok, m i n t elébb.

162
CXX. Strobilurus SING. — F ü l ő k e g o m b á k (Collybia C X X I V . Thelephora FR. — Szemölcsös g o m b á k
Fr.) 345. anthocephala (BULL.) FR. — Virágos sze-
337. tenacellus (PERS. ex. FR.) SING. — T o b o z - mölcsösgomba. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz.
fülőke. 1963. X I . 3. V e s z p r é m : M a r k ó n é . 346. palmata (SCOP.) FR. — B ü d ö s b ő r k o r á l l -
g o m b a . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : K o n e c s m .
CXXI. Stropharia (FR.) Q U E L . — H a r m a t g o m b á k
338. aeruginosa (CURL, ex FR.) QUEL. — Zöld CXXV. Tomentella PERS. — Nemezgombák
h a r m a t g o m b a . 1960. X. 5. F a r k a s g y e p ű , B a b o s n é és 347. ferruginea (PERS.) S C H R O E T . — Rozsdás
Bonus. b a r n a n e m e z g o m b a . S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz.
339. coronilla (BULL. ex FR.) Q U É L . — S á r g a
h a r m a t g o m b a . 1964. IX. 15. h á r s k ú t i legelőn.
C X X V I . Trametes FR. — E g y r é t ű t a p l ó k
C X X I I . Suillus MICH, ex S. F. G R A Y — T i n ó m 348. abietina (DICKS.) P I L Á T . — F e n y ő e g y r é t ű
g o m b á k (Boletus) tapló. 1960. IX. 23-án B a k o n y s z e n t l á s z l o h a t á r á b a n a
340. aeruginascens (SECR.) SNELL. — S z ü r k e K á l v á r i a p a g o n y b a n erdeifenyő ( P i n u s silvestris)
g y ű r ű s tinóru. 1964. VIII. 19. B a k o n y b é l : Bonus. R. törzsön t a l á l t a I g m á n d y .
341. granulatus (L. ex FR.) O. K U N T Z E — S z e m - 349. betulina (L.) P I L Á T . — F a k ó l e m e z e s tapló.
csésnyelű t i n ó r u (10. ábra). G y a k o r i . B a l a t o n g y ö r ö k és S ü m e g ( b a z a l t b á n y a ) : Moesz. s п.:
342. luteus (L. ex FR.) S." F. G R A Y — G y ű r ű s L e n z i t e s b e r u l i n u s . 1952. IV. 8-, 1955. V I I I . 12- és
b a r n a tinóru. G y a k o r i . 1963. X. 10-én Rede, B a k o n y s z e n t l á s z l o és G y ő r ­
343. piperatus (BULL. ex FR.) O. K U N T Z E — s z e n t m á r t o n h a t á r á b a n csertölgy t u s k ó r ó l gyűjtöt­
Borsos tinóru. 1950. X. 5. Á b r a h á m h e g y . 1960. X. 5. te I g m á n d y .
F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . 350. cervina (SCHFF.) BRES. — Öztapló. 1958.
V. 31-én H u s z á r o k e l ő p u s z t á n b ü k k törzsön gyűjtötte
CXXIII. Tephrocybe DÓNK. — Fülőkegombák Igmándy.
344. rancida (FR.) DÓNK. — A v a s fülöké. 1960. 351. cinnabarina (JACQ.) FR. — C i n ó b e r t a p l ó .
X. 19. F a r k a s g y e p ű , B a b o s n é és B o h u s . Biliegei e r d ő : Moesz.

10. Szemcsésnyelű tinóru — Suillus granulatus, Veszprém (foto N a g y Jenő)

11* 163
 11. Szagos pereszke — Tricholoma irinium (a szerző nyomán
rajzolta Papp Imréné)

gyen, m e g a H e g y e s b e r e k - h e g y e n gyűjtötte Pallós,

det. Moesz.

C X X I X . Tricholoma (FR.) Q U É L . — P e r e s z k e g o m ­
bák
Itt szereplő u t ó d g e n u s z o k : Calocybe, Lepista,
L e u c o c o r t i n a r i u s , L y o p h y l l u m , Melanoleuca és T r i -
cholompsis.
361. acerbum (BULL. ex FR.) QUÉL. — K e s e r ű
fakópereszke. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .
362. albobrunneum (PERS. ex FR.) K U M M E R —
K e s e r ű pereszke. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ö .
363. album (SCHFF. ex FR.) QUÉL. — Csípős
fehérpereszke. 1983. IX. 25. H e r e n d .
364. columbetta (FR.) K U M M E R — G a l a m b p e ­
reszke. Biliegei erdő, S ü m e g : Moesz.
365. irinium (FR.) K U M M E R — Szagos p e r e s z k e
(11. ábra). 6—12 cm széles k a l a p j a eleinte d o m b o ­
rú, p e r e m e b e k u n k o r o d ó . K é s ő b b szétterülő, íves,
de e n y h é n p ú p o s is lehet. V a s t a g h ú s ú . Piszkosfehér
352. confragosa (BOLT.) J Ö R S T A D . — Rózsaszí­
testszínű, m a j d világosabb vagy sötétebb (zavaros)
nes e g y r é t ű tapló. 1951. X. 19-én R é d e h a t á r á b a n
b a r n a , fakó húsvöröses. Eleinte, főleg a közepén,
( H e r m á n k ú t i - e r d ő ) k o r h a d ó n y í r f a törzsön t a l á l t a
sajátságosan s z ü r k é s - d e r e s , később csupasz. N y i r ­
Igmándy.
kos t a p i n t á s ú , s z á i a z időben sima, olykor m e g r e p e ­
353. gibbosa (PERS.) FR. — P ú p o s e g y r é t ű t a p ­ dező. — Lemezei eleinte igen világos h ú s v ö r ö s b e
ló. 1951. IX. 16-án B a k o n y b á n k v a s ú t á l l o m á s á n k i ­ húzó b a r n á k , majd h a l o v á n y s z ü r k é s b a r n á k , végül
d ű l t fűzfa törzsön, 1951. X. 19-én R é d e h a t á r á b a n piszkos b a r n á s v ö r ö s e k . T ö m ö t t e n állók, eleinte k e s ­
( K a s t é l y p a r k ) tölgyön és 1963. X. 10-én G y ő r s z e n t ­ kenyek, u t ó b b 1 cm szélesek is lehetnek, h á t u l l e k e ­
márton határában (váltó cseres) csertölgy t u s k ó n r e k í t e t t e k . — Tönkje eleinte fehéres, majd olyan
gyűjtötte I g m á n d y . 1964. VIII. 25-én H á r s k ú t o n a színű, m i n t a k a l a p , de h a l v á n y a b b . 4—10 cm m a g a s .
Villás á r o k b a n t a l á l t a m , det. I g m á n d i . 1967. VII. 29- 1,5—2,5 cm vastag. R e c e s z e r ű e n eres. Belül tömött.
és a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - h e g y e n is m e g t a l á l t a m . Alja g y a k r a n gyapjas. Lefelé kissé gumósodó. •— H ú ­
354. hirsuta (WULF.) P I L Á T . — B o r o s t á s e g y r é ­ sa fehér, íze kellemes, édeskés, szaga a v i o l a g y ö k é r ­
tű tapló. B a d a c s o n y h e g y , B a l a t o n g y ö r ö k , R é v f ü l ö p : re (Rhizoma iridis florentinae) emlékeztető. E h e t ő
Moesz. 1954. V I . - b a n B a k o n y s z o m b a t h e l y h a t á r á b a n gomba, de erős szaga és íze m i a t t elkészítés előtt le
(Feketevíz) csertölgy (Quercus cerris) tuskón g y ű j ­ kell forrázni (a forrázatot elönteni!) így kiváló cse­
t ö t t e S t u b n y a , det. I g m á n d y . megegomba.
355. suaveolens (L.) FR. Ánizstapló. 1955. VII. 5-
B a z l d i u m a 8—9u vastag, a spóra 5—6, r i t k á b b a n
én Bakonyszentlászló, C u h a - v ö l g y , fűzfa törzsön
7—9« hosszú és 3—5/Í széles. Víztiszta.
gyűjtötték H a r a c s i és I g m á n d y .
G o m b á n k r é t e k e n , e r d ő k b e n terem, nagy k ö r ö k ­
356. unicolor (BULL.) COOKE. — S z ü r k e e g y r é t ű ben, olykor több t ö n k is e g y m á s h o z közel, ősszel,
tapló. 1962. VII. 30-án L e s e n c e t o m a j h a t á r á b a n (Bü- n o v e m b e r végéig is. — T ö b b e k t ő l (Kovács, M a r k ó n é )
döskút) csertölgy törzsön t a l á l t a I g m á n d y . k a p t a m a h á r s k ú t i Borzasról és a Hajagról, de m a ­
357. versicolor (L. ex FR.) P I L Á T . — L e p k e t a p l ó . g a m is m e g t a l á l t a m 1964. októberében.
Gyakori. Népszerűsítő irodalmunk nem méltányolja kel­
lőleg ezt az é r t é k e s c s e m e g e g o m b á t , azért közöltem
C X X V I I . Tremella FR. — R e z g ő g o m b á k itt a leírást egy rajz k a p c s á n (11. ábra).
358. foliacea P E R S . — F o d r o s rezgőgomba. 1957. 366. saponaceum (FR.) K U M M E R — S z a p p a n s z a -
X. 12. Eplény h a t á i ' á b a n t a l á l t a m . gú pereszke. 1963. IX. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és
Bohus. 1965 őszén a veszprémi e r d ő b e n t a l á l t a M a r ­
359. lutescens P E R S . — S á r g a rezgőgomba. 1960. kóné.
VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t b á n y a között: B a b o s n é . 367. scalpturatum (FR.) Q U É L . — Sárguló p e ­
1964. X I . 1. H á r s k ú t , B o r z á s - h e g y : M a r k ó n é . Neuhoff reszke. 1960. X. 5. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .
szerint a m e s e n t e r i c a Retz. ide tartozik, azaz szino­
368. sciodes (SECR.) M Á R T . — Csípős pereszke.
nimja a lutescens-nek.
1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus.
369. stans (FR.) SACC. — Émelygős pereszke.
C X X V I I I . Trichaslcr CZERN. — Ál-csillag gomba 1964. X I . 8. K a b h e g y : M a r k ó n é .
360. melanocephalus CZERN. — Ál-csiiiag g o m ­ 370. sulphureum (BULL. ex FR.) K U M M E R —
ba. A l s ó p e r e - p u s z t á n és B a k o n y n á n á n a C s e n g ő - h e - Büdös pereszke. S ü m e g : Moesz. 1963. IX. 24. H e r e n d .

164
12. Szemes tapló — Xanthochrous cuticularis, Veszprémvar-
sány (foto I g m á n d y Zoltán)

371. terreum (SCHFF. ex FR.) K U M M E R — R á k ­

ízű pereszke. G y a k o r i .
L. m é g a P ó t l á s - t .
C X X X . Tricholomopsis SING. — P e r e s z k e g o m b á k
(Tricholoma)
372. rutilans (SCHFF. ex FR.) SING. — B á r s o ­
n y o s p e r e s z k e . (1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é
és B o n u s .
C X X X I . Tubaria (W. G. S M I T H ) G I L L . — S z e m é t
g o m b á k (Naucoria)
373. furfuracea (PERS. ex FR.) G I L L . —Téli s z e ­
métgomba. Gyakori.
C X X X I I . Tulostoma P E R S . — Nyeles pöfetegek
374. brumale P E R S . — Öves nyeles pöfeteg. (Szi­
n o n i m : m a m m o s u m (Mich.) Fr.) F e n y ő f ő : S z e p e s - C X X X I V . Urnula FR. — F e k e t e k e h e l y g o m b á k
falvi.
376. craterium (SÇHW.) FR. — F e k e t e k e h e l y -
C X X X I I I . Tylopilus K A R S T . — T i n ó r u g o m b á k (Bo­ g o m b a . 1933. VI. 15. T i h a n y : Moesz.
letus)
C X X X V . Volvariella S P E G . — Bocskoros g o m b á k
375. felleus (BULL. ex FR.) K A R S T . — Epeízű (Volvaria Fr.)
tinóru. Révfülöp és Szepezd között t a l á l t a Moesz.
Megjegyzi, h o g y r i t k a . R e z i : szelídgesztenye e r d ő ­ 377. speciosa (FR.) S I N G . Közönséges bocskoros
b e n 1965. VII. 16, V I I I . 10, IX. 20. B a b o s n é és B o n u s . gomba. S z ó r v á n y o s a n fordul elő.
C X X X V I . Vuilleminia M A I R E . — K é r e g h á n t ó g o m ­
bák
378. comedens (NEES) M A I R E . — K é r e g h á n t ó
gomba. 1964. X I . 14. v e s z p r é m i V i l m a - e r d ő : M a r k ó ­
né.
CXXXVII. Xanthochrous PAT. — Szenesedő taplók
(Polyporus, P o l y s t i c t u s Fr.)
379. cuticularis (BULL.) P A T . — Szenes t a p l ó (12,
ábra). 1954. IV. C s o p a k o n a N o s z t o r i - e r d ő b e n cser­
tölgy t u s k ó n g y ű j t ö t t e S t u b n y a . 1955. IX. 5. G y ő r ­
s z e n t m á r t o n o n ( J á n o s h á z i erdő) csertölgy t ö n k ö n t a ­
lálta I g m á n d y .
380. hispidus (BULL.) P A T . — F e k e t e l i k a c s o s -
gomba. 1967. VII. 29-én H á r s k ú t o n a K ő r i s - h e g y e n
kőrisfán t a l á l t a m .
381. nidus-pici (PILÁT) I G M . — K é t a l a k ú cser­
tapló. (13. ábra). B a k o n y s z e n t l á s z l ó , H ó d o s é r : I g ­
m á n d y . L e g i n k á b b o d v a k b a n j e l e n i k meg. I n n e n n e ­
ve: harkály-fészek.
382. obliquus (PERS.) B. et G. — Szenesedő k é ­
r e g t a p l ó . 1951. VII. 3-, X. 19- és 1958. V. 31-én G y ő r ­
s z e n t m á r t o n o n és R é d é n csertölgy (Quercus cerris)
t u s k ó k o n , illetve H u s z á r o k e l ó p u s z t a n öreg b ü k k f a
odvában találta Igmándy.
383. radiatus (SOW.) P A T . — Szenesedő r á n c o s ­
tapló. 1958. I X . 19-én B a k o n y s z e n t l á s z l ó (Cuha-
völgy) e r d e i b e n b ü k k törzsön t a l á l t a I g m á n d y . A var.

13. Kétalakú csertapló — Xanthochrous nidus-pici, Bakony­

szentlászló (foto I g m á n d y Zoltán)

165
 14. Aranytinóru — Xerocomus chrysenteron, Porvacsesznek
(fotc Nagy Jenő)

nodulosus (FR.) B. et G. v á l t o z a t á t H u s z á r o k e l ő p u s z -
t á n gyűjtötte H a r a c s i .
A hispidus magyar neve Bánhegyi—Bohus—Kal­
m á r — U b r i z s y k ö n y v é b e n feketedő likacsgomba. A
t ö b b i n e k n e v é t I g m á n d y kissé eltérő m ó d o n nyújtja.
CXXXVIII. Xerocomus QUÉL. — T i n ó r u g o m b á k
(Boletus Dill.)
384. chrysenteron (BULL. e x ST. AMANS) QUÉL.
— A r a n y t i n ó r u . (14. ábra). G y a k o r i .
385. subtomentosus (BULL. ex ST. AMANS)
Q U É L . — Molyhos tinóru. G y a k o r i .
L. m é g a Pótlás-t.
CXXXIX. Xylosphaera D U M O R T I E R — A g a n c s ­
g o m b á k ( X y l a r i a Dili.)
386. hypoxylon (L.) D U M O R T I E R . — S z a r v a s ­
a g a n c s g o m b a . Gyakori.
387. polymorpha (PERS. ex MÉRAT) D U M O R ­
TIER. — B u n k ó s a g a n c s g o m b a . Gyakori. A var.
spathulatus P R E S , v á l t o z a t á t E d e r i c s h e g y e n gyűjtöt­
te Moesz.
PÓTLÁS
388. Tricholoma pannonicum BOHUS. — Tejpe-
reszke. 1968. aug. elején M a r k ó n é találta a veszpreimi
erdőben.
389. Xerocomus fragrans V I T T . — Illatos tonóru.
1968. VIII. 15-én a h á r s k ú t i R é h - e r d ő b e n b ü k k f á k
alatt t a l á l t a m .

A számokra utaló latin névmutató

a b i e t i n a 348 a m o e n a 302 b o h e m i c a 287 c a t a r i u s 152

a c e r b u m 361 a m p l i s s i m a 269 Bolbitius X c e r u s s a t a 50
acerinus 7 a n d r o s a c e u s 216 Boletus X I c e r v i n a 350
Acelabula XCIV Anellaria VI b o t r y t i s 289 c e r v i n u s 272
a c e t a b u l u m 250 annosus116 b o v i s t a 332 c h a l i b a e u s 293
acris 166 a n o m a l u s 80 Boudieria X I I Chlorosplenium XX
a c u t e s q u a m o s a 193 a n t h o c c p h a l a 345 b r e s a d o l a e 109 c h r i s o r r h e u s 169
a d u s t a 300 a p p e n d i c u l a t u s 25 b r u m a l e 374 Chroogomphus XXI
a d u s t u s 124 a p p l i c a t u s 292 b r u m a l i s 274 c h r y s e n t e r o n 384
a e r e u s 24 a r e n i c o l a 334 b r u n n e u s 82 c h r y s o d o n 145
a e r u g i n a s c e n s 340 a r e o l a t a 33 b u l b i g e r 202 c i b a r i u s 42
a e r u g i n o s a 338 Armillariella VII b u t y r a c e a 63 c i n e r e a 288
affinis 252 arvensis 4 caesarea 9 c i n e r e u s 43 70
Agaricus I a s t e r o s p o r a 157 Calocera X I I I c i n n a b a r i n a 83 351
a g a t h o s m u m 144 Astraeus VIII Calocybe X I V c i n n a m o m e o l u t e s c e n s 84
Agrocybe II a t r a m e n t a r i u s 69 Caloporus X V c i n n a m o m e u s 85
a l b a 227 a t r i c a p i l l u s 272 calopus 26 circellatus 170
albidodisca 156 aurantia 6 Calvatia X V I c i r r h a t u m 112
a l b o b r u n n e u m 362 a u r a n t i a c a 143 Calycella X V I I c i t r í n a 10
a l b u m 363 a u r a n t i a c u m 186 Caraarophyllus XVIII c i t r i n u m 39
Aleuria III a u r a t a 304 campestre 1 Clavaria X X I I
Aleurodiscus IV a u r i c u l a - J u d a e 22 c a m p h o r a t u s 168 Clitocybe VII X X I I I LV
alliaceus 215 Auricularia Candida 253 Clitopilus XXIV
alnicola 261 a u r o t u r b i n a t u s 81 c a n i n u s 228 c l y p e a t u s 294
a l u t a c e a 301 b a d i a 270 Cantharellus XIX clypeolaria 194
Amanita V bertillonii 183 c a p e r a t a 299 coccinea 330
a m a r e s c e n s 79 b e t u l i n a 349 c a r p i n i 188 c o c h a e r e n s 217
a m e t h y s t i n a 165 288 b l e n n i u s 266 c a s t a n e u s 130 cochleatus 190

166
 collinitus 100 fastibile 132 horizontalis 255 maior 94
Collybia XXV fellea 310 Humaria LII mammosum 374
columbetta 364 felleus 375 hybrida 225 mammosus 295
comatus 71 ferruginea 151 347 Hydnum LIII Marasmiellus LXXVII
comedens 378 flava 290 Hydrocybe XXX Marasmius LXXVIII
commune 331 fimetarius 70 hydrophila 282 marginatus 120
confluens 78 firmus 87 Hygrocybe LIV mastoidea 211
confragosa 352 Fi&tulina XI hygrometricus 21 maxima 38
conica 139 Flammula XLVII XCIX Hygroporopsis LV melaleuca 222
Conocybe XXVI flexipes 88 Hygrophorus LVI melanocephalus 360
contro versus 171 foetens 311 Hymenochaete LVII Melanoleuca LXXIX
cookei158 foliacea 358 Hypholoma LVIII melanopus 275
Coprinus XXVII Fomes XLI Hypoxylon LIX mellea 19
coralloides 113 fornicata 140 hypoxylon 386 melliolens 318
corda 51 fragiforme 155 igniarius 257 Msrulius LXXX
Cordyceps XXVIII fragrans 389 imperialis 256 mesenterica 359
cornucopioides 103 fraxineus 118 impolitus 28 micaceus 74
coronilla 339 frondosa 126 impudicus 256 mitissimus 174
Corticium XXIX fructigenum 133 inconcinna 160 Mitrophora LXXXI
corticola 229 fulvus 119 infundibuliformis 57 mollis 105
Cortinarius XXX furfuracea 373 innocua 236 Morchella LXXXII
cossus 146 furfuraceum 204 Inocybe LX mucida 241
cotoneus 86 fusa 263 Inonotus LXI muscaria 11
crassipes 226 fusipes 65 insulsus 173 mutabilis 164
Craterellus XXXI Galactinia CII intégra 314 Mutinus LXXXIII
craterium 376 galerdculata 231 inversa 58 Mycena LXXXIV
Crepidotus XXXII gallinacea 55 involutus 249 Myxacium XXX
crispa 135 galopoda 232 ionides 36 nanus 273
eristata 195 gambosa 35 irinum 365 naucinus 201
crocopodius 187 Ganoderma XLII irpex 199 Naucoria LXXXV
Crucibulum XXXIII Geastrum XLIII Kuehneromyces LXII nauseosa 319
crustuliniforme 131 gelatinosa 192 Laccaria LXIII nebularis 59
cupularis 123 gemmatum 205 laccata 165 nemorensis 93
cutlcularis 379 geophylla 159 lacrimans 223 nemoreus 148
cyanoxantha 305 Geopixis XLIV Lactarius LXIV nidorosus 296
cyathiformis 286 georgii 35 lactea 315 nidus-pici 381
Cyathipodia XXXIV geotrapa 56 Leccinum LXV nigrescens 187
Cyathus XXXV gibba 57 Lentinellus LXVI nigricans 257 320
Cyphella XXXVI gibbosa 353 Lentinus LXVII nodulosus 383
Daedalea XXXVII gigantea 127 Leotia LXVIII nuda 198
dealbata 52 giganteus 53 lepida 316 obliquus 382
delica 306 glandulosa 114 lepideus 191 obrussea 141
deliciosus 172 glaucopus 89 Lepiota LXIX obscura 161
densifolia 307 Gloeoporus XLV Lepista LXX obtusata 283
Dermocybe XXX Gomphidius XXI Leptoporus LXXI ochroleuca 321
destruens 262 gracilenta 210 Leucoagaricus LXXII odora 60
dichrous 125 gracilis 281 Leucocortinarius LXXII- olearius 238
difformis 53 granulatus 341 leucomelas 251 olivacea-albus 149
disseminatus 72 Grifola XLVI leucophanes 245 Omphalia LXXXVI
domes Licus 73 grise a 312 Limacium LVI Omphalina LXXXVI
dryinus 267 griseum 188 lividus 298 Omphalatus LXXXVII
Dryodon XXXVIII Gymnopilus XLVII longipes 240 onotica 239
dryophila 64 Gyroporus XLVIII lubrica 192 ophioglossoides 77
eburneus147 Hebeloma XLIX lucidum 121 oreades 219
echinatum 203 Helotium L luridus 29 ostreatus 268
edulis 27 Helvella LI luscina 197 Otidea LXXXVIII
elegáns 308 hemisphaerica 137 lutea 317 Oudemansiella LXXXIX
emetica 309 hemitrihus 90 lutescens 359 pachypus 26
epipterygia 230 hepatica 115 luteus 342 pallidus 175
ericetorum 54 204 heteraphylla 313 lycii 254 palmata 346
esculenta 226 hinnuleus 91 Lycoperdon LXXIV panaeola 197
eupora 279 hirsuta 354 Lyophillum LXXV Panaeolus VI XC
excelsa 16 hirsutum 335 Macrolepiota LXXVI Panellus XVI
excoriata 209 hispidus 380 Macropodia XXXIV pannonicum 388
Exidia XXXIX hofmanni 247 macropus 92 107 pantherina 12
fasciculare 153 holosericea 200 maculata 66 Panus XVII
pateriformis 94 pseudocrassus 96 semisanguifluus 179 Tremella CXXVII
patouillardi 162 pseudointegra 323 semotus 2 tremelloides 135
Paxillus XCIII psittacina 142 Sepultaria CXVIII tremellosus 224
Paxina XVIV Ptychoverpa CIX serif luus 180 Trichaster CXXVIII
pectinata 322 pura 234 silvaticus 3 Tricholoma CXXIX
pelianthina 233 purpureum 336 silvicola 4 Tricholomopsis CXXX
Peniophora XCV pustülata 14 sinuatus 298 triviális 100
perennis 278 quercina 111 sinuosus 104 tubaeformis 44
perlatum 205 quietus 177 solaris 325 Tubaria CXXXI
peronata 67 radiatus 383 spadicea 284 tuberosa 34
pes-caprae 37 radicatus 243 spadiceo-grisea 285 Tulostoma CXXXII
Peziza III Ramaria CX spathulatus 387 turgidus 101
Phaeomarasmius XCVI ramealis 214 speciosa 377 Tylophilus CXXXIII
phalloïdes 13 rancida 344 sphinetrinus 244 ulmarium 208
Phallus XCVII regius 31 spissa 16 umbratilis 237
Phellinus XCVIII renati 235 squamosus 276 umbrinum 207
Phlegmacium XXX repandum 138 squarroia 2CA unicolor 365
phoenicea 95 resimus 178 squarroso-adiposa 265 Urnula CXXXIV
Pholiota II XCIX Resupinatus CXI stans 369 \ aginata 17
phyllophila 61 rhacodes 213 stellatus 21 varius 277
picaceus 75 Rhodophyllus CXII Stereum CXIX vellereus 183
pini 258 riculatus 97 stipticus 264 vermicularis 48
pinicola 30 rigens 98 striata 291 Verpa CIX
piperatus 176 243 robustus 259 striatus 108 verrucosum 333
piriforme 206 rosea 324 Strobilurus CXX versicolor 257
pistillaris 47 rotula 220 Stropharia CXXI versi forme 45
Placodes С Rozites CXIII suaveolens 355 versipora 280
platyphylla 242 rubescens 15 subcompacta 312 vesca 326
Pleurotus CI rubiginosa 151 subdulcis 181 vibratilis 102
Plicaria СП rubra ЗОЯ sublanata 88 vietus 184
plicatilis 76 rufescons 122 sublateritium 154 villosa 110
Pluteus CIII ruf us 186 subtomentosus 385 vinoso-purpurea 327
pluvius 102 russula 150 succosa 271 violipes 302
polimorphus 387 Russula CXIV Suillus CXXII virescens 328
polygonius 8 rutilans 136 163 372 sulphurca 128 virgineus 41
Polyporellus CIV rutilus 46 sulphureum 370 viscidus 46
Polyporus XV XLV sapiaeus 129 tabescens 20 vitellinus 23
XLVI LXI saponaceum 366 Telamonia XXX volemus 185
Polystictus CV Sarcoscypha CXV tenacellus 337 Volvaria CXXXV
pomaceus 257 satanas 32 tenera 68 Volvariella CXXXV
Porta CVI scabrum 189 Tephrocybe CXXIII Vuilleminia CXXXVI
praecox 5 scalpturatum 367 terreum 371 vulgare 106
pratensis 40 Schizophyllum CXVI Thelephora CXXIV vulgaris 227
procera 212 sciodes 368 tigrinus 248 wynnei 221
proletarius 297 Scleroderma CXVIT Tomentella CXXV Xanlochrous CXXXVII
prunulus 62 scutula 134 torminosus 182 xerampelina 329
Psalliota I semilibera 225 torulosus 260 Xerocomus CXXXVIII
Psathyrella CVII seminuda 196 torvus 99 Xylaria CXXXIX
Pseudoclitocybe CVI 11 semiovata 18 Trametes CXXVI Xylosphaera CXXXIX

Szemere László

Höhere Pilze des Bakony-Gebirges

Die Erörterung befasst sich mit den oberirdischen Das Forschungsgebiet — das Bakony-Gebirge —•
Pilzen des Bakony-Gebirges. Die unterirdischen Pil­ liegt nördlich vom Balaton-See, zwischen Várpalo­
ze des Bakony sind schon vom Verfasser in den ta—Pannonhalma und dem Gebirge von Keszthely.
„Veröffentlichungen der Museen des Komitats Der Bakonywald ist ein Mittelgebirg, sein höch­
Veszprém" (Band 4, pp. 357—368) beschrieben wor­ ster Berg ist Kőrishegy (704 m). Die herrschenden
den. Gesteine des Gebiets sind der Dolomit und der ver-

168
wandte Kalkstein mit dazwischen gelegenen aus­ mitât Pest) erforscht wurde. Zwar hat Moesz auch
gedehnten Löss-Gebieten. im Bakony geforscht, aber nur ein kurze Zeitlang.
Den überwiegenden Bestand der Wälder bilden In seinem im Jahre 1930 erschienenen Aufsatz „Pil-
Fagus, Quercus, Carpinus und Ulmus, die rein oder ze am Balaton und im Bakony" gibt er die Besch-
gemischt vorkommen können. Hie und da sind reibung von insgesamt 130 höheren Pilzen.
jüngst gepflanzte Pinus zu sehen. Am Nordteil des Ausser ihm haben die Soproner Universitätspro-
Bakony ist der Wald von Pinus silvestrls ein Gla- fessoren Dr. LAJOS HARACSI und Dr. ZOLTÁN
zial-Relikt. Entlang der Bäche liegen Auen von Al- IGMÁNDY im Bakony geforscht. In jüngster Zeit
nus, Pöpulus und Salix. besuchen die Forscher der botanischen Abtelung des
Die meisten Täler sind ohne Bächer, ihre Was- Naturwissenschaftlichen Museums (Frau L. BABOS
serlosigkeit ist durch die Jahresniederschlagsmenge und Dr. GÁBOR BOHUS) jährlich den Bakony und
von 600—700 mm gekennzeichnet. dasselbe tun die Pilzfreunde von Veszprém, die ihre
Die mittlere Jahrestemperatur ist um 9—10 C°. Angaben dem Verfasser mitgeteilt haben.
Diesen ungünstigen Verhältnissen zufolge kann die Sammlungszeit und Ort für die einzelnen Species
Pilzflora des Bakony als ärmlich betrachteten wer­ sind mitsamt den Namen der Sammler nach dem
den, die Anzahl der Species bleibt hinter der der Pilze in Frage eingetragen. Der solche Angaben ent-
entlang der Karpaten vorkommenden Spezies weit behrende Pilz wurde zum ersten Male vom Ver-
zurück. Hauptsächlich die Cortinarii und im allge­ fasser gefunden. Nach den gemeinen Species steht
meinen die Discomyceta zeigen ein seltenes Vor­ anstatt Datums das Wort „gyakori" ( = häufig) wo-
kommen. durch besagt werden will, dass der Pilz in Frage
Die Anzahl (420) der bis 1968 registrierten Species ein gemeiner ist.
umfasst nicht die in der Wirklichkeit vorkommen­ Im Sachregister am Ende des Aufsatzes weist die
den Species, da von den führenden ungarischen My- römische Nummer auf die Genera, die arabische
kologen (FRIGYES HAZSLINSZKY, DR. GUSZTÁV Nummer auf die Species. Z. B. das Genus Ciavaria
MOESZ) in erster Reihe nur die Umgebung ihrer ist unter XXII. die Species clypeatus unter 294 zu
Wohnorte, Eperjes (Komitat Sáros, im nördlichen finden.
Teil des historischen Ungarns) bzw. Budapest (Ko- László Szemere

Les grands champignons de la montagne Bakony

Dans cette étude ce sont les champignons super­ qui habitent au long des Carpates. Ce sont surtout le
ficiels de la montagne Bakony qui sont énumérés. Cortinarius, et en général les Discomycètes qui se font
L'auteur a déjà présenté les champignons souterrains rares.
dans les pages 357 — 368 du 4« volume de Veszprém Le nombre des espèces (418) enregistrées jusqu'en 1967
Megyei Múzeumok Közleményei (Bulletin des Musées ne reflète pourtant pas les espèces qui se présentent
du Département de Veszprém). en réalité, et c'est pour la raison que les micologues
Le domaine des recherches — la montagne Bakony- d'avant-garde hongrois (FRIGYESHAZSLJNSZKY,
est situé au Nord du lac Balaton, approximativement DR. GUSZTÁV MOESZ) n'ont fait des recherches
entre Várpalota-Pannonhalma et la montagne de qu'aux environs de leurs domiciles, à Eperjes (dans
Keszthely. le département Sáros, situé au Nord de l'ancienne
La Bakony est une montagne d'altitude moyenne, Hongrie), respectivement à Budapest, (Département
le sommet le plus haut en est Kőrishegy (704 m). Le Pest). Moesz, il est vrai, a fait des recherches aussi
dolomite et la roche calcaire congénère y dominent, dans le Bakony, mais elles étaient de courte durée
mais nous y retrouvons aussi des terrains loessiques seulement. Dans son étude en 1930 „Gombák a
d'étendues considérables. Balaton mellékén és a Bakonyban" (Champignons
aux environs de Balaton et dans le Bakony"), il fit
Fagus, Quercus, Fraxinus, Carpinus et Ulmus y connaître 130 espèces de grands champignons.
forment des forêts, tantôt seuls, tantôt mêlés, par-ci, Outre lui, ce sont DR. LAJOS HARACSI ET
par-là avec des Pinus de l'aménagement récent. Dans DR. ZOLTÁN IGMÁNDI, professeurs de l'Université
la partie nord de Bakony, à Fenyőfő, la forêt de Pinus de Sopron qui ont fait des recherches dans le Bakony.
silvestris est une survivance glaciale. Aux bords des E t plus récemment encore, ce sont les chercheurs de
ruisseaux nous trouvons des bois d'Alnus, Populus et la Collection Botanique du Musée des Sciences Natur-
Salix. elles (Mme L. BABOS et DR. GÁBOR BOHUS) qui
La plupart des vallées sont sans ruisseau, la pré- fréquentent annuellement le Bakony, et enfin les
cipitation annuelle est de 600 — 700 mm, le реуз souffre amateurs de champignons de Veszprém, qui ont
de manque d'eau. communiqué à l'auteur les résultats de leurs recher-
La température moyenne annuelle est autour de ches. Ainsi le chiffre donné (418) est le résultat d'un
9—10 C°. A cause de ces conditions défavorables, la travail collectif.
flore fongique de Bakony est assez pauvre, le nombre La date et le lieu de la cueillette sont mentionnés
des espèces est de beaucoup inférieur à celui des espèces après le champignon, de même que le nom du collec-

169
t i o n n e u r . L à où ces données m a n q u e n t , c' est l ' a u t e u r D a n s l'index a j o u t é à l ' é t u d e , les chiffres r o m a i n s
q u i a r e p é r é le p r e m i e r l'espèce en q u e s t i o n . A u p r è s des r e n v o i e n t a u x Genus, les chiffres a r a b e s a u x espèces.
espèces ordinaires il n ' y à p a s de d a t e , le m o t P . ex. le G e n u s C l a v a r i a se t r o u v e sous le chiffre XXTT,
" g y a k o r i " (fréquent) i n d i q u e q u e c e t t e espèce est l'espèce c l y p e a t u s sous 294.
ordinaire. László Szemére

ГРИБЫ ГОРНОЙ МЕСТНОСТИ Б А К О Н Ь

В этой работе перечислены наземные грибы иости встречающихся видов, так к а к ведущие вен­
горной местности Б а к о и ь . С подземными грибами герские микологи (Фридрих Х а ж л и п с к и й , д-р Густав
Б а к о п я автор у ж е познакомил читателей в 4-м Моэс) производили сбор в основном в местах, распо­
томе П у б л и к а ц и й музеев Веспремского комитата л о ж е н н ы х в районе их жительства, в Эперьеше (в
(стр. 857—368). северной части старой Венгрии, в бывшем комитате
Исследуемая территория - - горная местность Шарош) и Будапеште (комитат Пешт). Правда, Моэс
Баконь — расположена к северу от озера Б а л а т о н , р а б о т а л и в Б а к о н е , по только очень короткое время.
и основном между Варпалотой — Папнонхалмой и В вышедшей в 1930-м году работе „Грибы в окре­
Кестхейской горной местностью. стностях Балатона и в Б а к о н е " он упоминает всего
Б а к о н ь — горная местность средней высоты, 130 видов грибов.
самая высокая гора — Кёрипгхедь (704 м). Господ­ Проводили исследования в Баконе преподава­
ствующей породой я в л я е т с я доломит и известняк-, тели Шопронского университета д-р Л а й о ш Харачи
среди них есть места лёссовых отложений. и д-р Золтан Игмапди. В последнее время из года в
Главными породами деревьев, образующих леса, год посещают Б а к о н ь научные сотрудники гербария
я в л я ю т с я : Fagus, Quercus, F r a x i n e u s , Carpinus. Лес Естествоведческого музея (Л. Б Л Б О Ш и Г Л Б О Р
состоит или целиком из одной породы деревьев или Б О Х У Ш ) , а т а к ж е любители грибов, сообщавшие
я в л я е т с я смешанным, то тут, то там имеются новые Данные автору. Таким образом публикуемое число
н а с а ж д е н и я P i n u s . Встречаются и хвойные леса (418) — результат общих усилий.
lacialis relictum a Pinus sylvestris. Вдоль речушек Время и место находки каждого вида указыва­
располагаются рощи Alnus, Populus, Salix. ется вслед за названием гриба в сопровонодении
Долины в большинстве безводные. Н а недоста­ имени лица, нашедшего его. Там, где не у к а з а н о
ток воды указывает и то, что в году выпадает всего имя, — гриб найден впервые автором статьи. У
600—700 мм осадков. обычных видов нет у к а з а н и я даты, здесь слово
Средняя годовая температура около 9—10 °С. „ ч а с т ы й " обозначает то, что этот гриб я в л я е т с я
Б л а г о д а р я таким плохим природным условиям гриб­ обычным.
н а я флора Б а к о п я довольно бедная, число видов
намного отстает от числа видов грибов, встречаю­ В перечне, данном в конце статьи, римская
щихся вдоль К а р п а т . Особенно редко попадаются цифра указывает на род, а р а б с к а я же — ira вид.
Gortinarius и вообще Discomyceta. Н а п р . Clavaria: X X I I указывает на род, а на вид
clypeatus указывает число 294.
Число видов, выявленных к 1967-му году (418),
фактически не о т р а ж а е т количества в действитель- Ласло Семере

170